Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)

a lap beköszöntőjének a megírására,31 32 ami azt tükrözte, hogy Kassák - mozgalomteremtési szándékai miatt - maga is ellentmondásosan viszonyult az individualizmus kérdéséhez. Ugyanakkor a lapban többen is tagadták, hogy ez a gondolat végleg megbukott volna.31’ Hovatovább Kassák maga is - ahogy azt az 1916. márciusi programszövege is bizonyítja - határozottan kiállt az individuális értékek, így a művészet szabadságságának eszménye mellett.33 34 35 36 Hangoztatta az irodalom és a művészetek nemzetközi jellegét; meghirdette az „új művészet" propagálását, amely kifejezéssel a Nyugat által korábban népszerűsített „új irodalomnak” a többi művészeti ág felé való nyitását hangsúlyozta. Továbbá „a párt nélküli politikai elköteleződés”3' programját is körvonalazta, a művészek számára autonómiát, valamint közéletet befolyásoló szerepet követelve. Kassák a korabeli avantgárd mozgalmakra jellemző tájékozódási pontokat jelölte ki saját mozgalma számára is: a transzcendens keresését és a tudományos megközelítést. E szerint nyitottnak kell lenni a tudományokra, ahogy a spiritualizmusra, az eroticizmusra és a technikai újdonságokra is, és támogatni kell a társadalomban és az egyénekben felszabaduló kreatív erőket.

A TETT INTERNACIONÁLIS HORIZONTJA

A Tett folyóiratban a kurrens nyugati izmusok képviselői szerepeltek a francia posztszimbolizmustól az olasz futurizmuson át a német expresszionizmusig,16 függetlenül a háborúval kapcsolatos álláspontjuktól. Walt Whitman, a szabad vers atyja is fontos viszonyítási pont volt a lap szellemi orientációjában.37 Bár a folyóirat nem volt része az európai avantgárd hálózatoknak, internacionalizmusa miatt odatartozása mégis nyilvánvaló.

Kassák szerint a különböző izmusok képviselőinek közös nevezője a végletesen szabályozott társadalom ellensúlyozására képes, kirobbanó életerő. Ez főként Henri Bergson antiracionalista filozófiáján alapult, miszerint minden az energia és a flow dinamikájának a hatása alatt áll. Ahogy arra Szeredi Merse Pál rámutat, a lapban közölt fordítások jelentős része eredetileg a világháború

31 Lásd például: Szabó Dezső, A francia pszichéhez, Huszadik Század, 16/1., 1915, 38-44. Uő., Az individualizmus csődje, Huszadik Század, 16/8., 1915, 81-94.

32 Haraszti Zoltán, A betűktől az istenig, A Tett, 1/3., 1915, 38. Vajda Imre, Dózsa György ébresztése, A Tett, 2/7., 1916,101-102.

33 Kassák Lajos, Programm, A Tett, 2/10., 1916,153-155.

34 Kálmán C. György, Élharcok és arcélek, i. m., 23.

35 Kassák Lajos, Programm, i. m., 155.

36 Szeredi Merse Pál, A Tett nemzetközi horizontja, in Dobó Gábor-Szeredi Merse Pál (szerk.), Jelzés a világba - Háború n avantgárd n Kassák, Kassák Alapítvány, Budapest, 2016, 70. valamint http://atett.kassakmuzeum.hu/ [Utolsó letöltés: 2017. november 24.]

37 Walt Whitman, Könnyek, fordította Halasi Andor, A Tett, 1/4., 1915, 62.

44