Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)

Apai ág

miniatura, mikor utoljára láttam, háza kapujában állt, és életében először nem is leplezett bánatot érzékeltem a szája körül. Pasztellrajz-arcáról nem az ifjúság varázsa tűnt el, hanem az élet ragyogása. Istenem, gondoltam, Ida most már rövidesen meg fog halni. [...] Elutaztam a sírjához, de csak néztem a kis halmot, és nem értettem, Ida egyszerűen nem volt való halottnak.” (Mézescsók Cerberusnak, 151.)

SZABÓ JÁNOS földmérő (Szabó Elek apai nagyapja)

„[...] felmenőim élete alakulását a Sárrét szabta meg. Ott tevékenykedett egyik dédapám, első Szabó János, a geometra, a Wenckheimok uradalmi mérnöke, aki özvegyi magányát (felesége a 36-os kolera idején halt meg, s nem nősült meg többé) az Aeneis meg a Georgikon fordításával enyhítette, szép, szabályos betűket rajzolva fakókék papírosra hol Szeghalmon, hol meg Füzesgyarmaton.” (Koncentrikus körök, 112.)

„[...] Jablonczay Lenke második férje [...] gyakran megáll immár közös lakásukban egy ifjú, vatermörderes, a melléhez könyvet szorító férfit ábrázoló festmény előtt, a képről nagyapja, a geometra Szabó János pillant rá, a Wenckheimok uradalmi mérnöke, aki estenként, napi munkája végeztével hol Szeghalmon, hol füzesgyarmati házában fordítgatta az Aeneis-t.” (Régimódi történet, 25-26.)

CONor cs e o e y

SZABÓ JÁNOS esperes (Szabó Elek apja)

„Első Szabó János Dabasi Halász lányt vett feleségül, az szülte neki nagyapámat, a számtalan egyházi és világi költemény közt a Fekete szem éjszakája szövegét író, a Vasárnapi Újságban sűrűn publikáló Békés-Bánáti református esperest, második Szabó Jánost.” (Koncentrikus körök, 112.)

„[...] második Szabó János, a nagyapám meg, miután végigjárta a kálvinista papjelöltek tradicionális útját, mielőtt Svájcba, Németalföldre és Londonba ment volna, a göttingai egyetem hallgatója lett két esztendőre.” (Koncentrikus körök, 112.)

,Esperes nagyapámnak gyakran el kellett utaznia, közéleti ember volt, híres szónok, sokszálú, fontos egyházmegyei funkcióval, külföldre gyakran járt, Pestre még többet.” (Okút, 18.)

59