Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)

Anyai ág

cAnyai ág

A GÁLYARAB Qabloncai PETHES JÁNOS)

„Nem kellett sok idő, hogy megérezzem, hogy ő volt a legszabadabb rokonom, ez a szigorú prédikátor, akinek csak azt kellett volna mondania, hogy nem hiszi már, amiben hitt, és megmaradhat az otthonában, a szerettei között, még baj sem éri, csak éppen nem mondta, mert tisztában volt vele, hogy nincs az a tengerzúgás, ami lebírhatja az ember belsejében szóló hangot [..(Okút, 227.)

„Az ellenreformáció korának ideológiai küzdelmeiből keveset értettem, ám annyit azért felfogtam, hogy volt valamikor egy olyan pap ősöm, akit semmi fenyegetéssel nem lehetett rávenni arra, hogy mást higgyen, mint aminek az igazságáról meg volt győződve, és annak érdekében, hogy megőrizhesse a meggyőződését, vállalta, hogy mint egy közönséges bűnözőt, elhurcolják az otthonából, elszakítsák a családjától, láncot verjenek a bokájára, s aztán évekig ott himbálódzott nyomorult, tengert addig sose látott teste az óceánon, ütötték, verték, kínozták, ő meg evezett odaláncolva a gályapadra, és zsoltárokat énekelt, és bizonyára ott halt volna meg, ha ki nem váltja váltságdíjjal valami holland admirális.” (Okút, 222.)

BÁNYAY RÁKHEL

„Magyarországon nem volt ritka a Bányay Rákhel típusú idős nő, akit a Jókai- regényekben nagyasszony megszólítással tisztelnek meg, a matróna, aki bátrabb és erősebb akárhány férfinál.” (Régimódi történet, 104.)

„Bányay Rákhel kertjének csodájára jártak a Sárréten, mint ahogy megbámulta mindenki a kamaráját, virágesszenciáit, befőttesszilkéit és gondosan vezetett háztartási könyveit; gazdasági udvara az óriási granáriummal, a tengeri góré- val, ló- és tehénistállóval ugyanolyan makulátlan tisztaság és rideg rend képét mutatta, mint maga a ház, amelynek fogadószobájában minden vendég azt

38