Vaderna Gábor (szerk.): „Egyszóval… a költészet”. Arany-verselemzések (Budapest, 2018)
Kucserka Zsófia: Tamburás öreg úr
dalokat és népdalokat is, amiket 1884-ben külön, ünnepi kiadású gyűjteményben adott közre (Arany János dalai). A kötet előszavában Bartalus egyenesen zeneszerzőnek nevezi Aranyt, ami persze nyilvánvalóan túlzás, vagy másképp: félreértés. Arany saját szerzésű dalai (Kodály szerint) inkább ismert dallammenetekből összeállított népdalvariációknak tekinthetők. Ha Arany János életművének zenei összetevőjét, zene és költészet viszonyát és együttélését akarjuk megérteni, akkor az egyik kulcs A magyar nemzeti versidomról (1856) írott korszakos tanulmánya lehet. A magyaros, vagy ütemhangsúlyos verstan alapszövegében Arany, amikor költészettani versrendszerét leírja (és ezzel egyúttal megalkotja a hangsúlyos versrendszert), mindvégig együtt és egyszerre beszél a népzene és a költészet ritmusáról. Arany számára (és tanulmányának gondolatmenete számára) a zene és a vers ritmusa nem hasonló, vagy egymásból megérthető, hanem egy és ugyanaz: egy népileg nemzeti rhytmus lüktetése az, ama rhytmusé, mely népzenénk- s dalainkban nagyrészt ma is érezhető [...], ami a vers-idom lényegét teszi. [...] Megjegyzem itt, hogy némely zenész urak az ily anapaesticus kezdetét a sornak felütés gyanánt veszik, de hibásan. Magyar dallamban felütés nincs, anapaesus az, mire majd dactylus, majd spondeus következik!.] Arany a verstani rendszerezésben a metrikát kottázza, vagyis ugyanúgy jegyzi le, mint népdalgyűjteményét, hiszen valószínűleg ugyanúgy hallja a verszenét, mint a népdalokét: illetve ugyanazt hallja, a dal ritmusát. A Balassi Bálint verseiről író Arany (A magyar népdal az irodalomban című tanulmányában) már akkor tudja, hogy Balassi ad notam írhatta verseit, amikor a Balassa-kódex még ismeretlen volt, de a kevés számú ismert Balassi-szöveg ritmikájában meghallja, megérzi a dallamot. Maga az „ütem” szavunk is a versidom-tanulmányból származik, ahol Arany egyszerre használja a verssor cezúrával elválasztott „ízeire” és a népdalok kottázható ütemeire is: „Azután egyes ütemek, vagy, ha tetszik verslábak, prosodiai mértéke felől mondom el észrevételemet, a hogy azt [...] népies dallamainkból 84
