Vaderna Gábor (szerk.): „Egyszóval… a költészet”. Arany-verselemzések (Budapest, 2018)
Kucserka Zsófia: Tamburás öreg úr
elvonni igyekeztem.” És talán mindezeknél szemléletesebb, ahogyan saját költői gyakorlatáról Szemere Pálhoz írt levelében szól: Kevés számú lyrai darabjaim közűi most is azokat tartom sikerültebbeknek, a melyek dallamát hordtam már, mielőtt kifejlett eszmém lett volna - úgy hogy a dallamból fejlődött mintegy a gondolat. Sőt balladáim fogamzásakor is, az első, még homályos eszme felködlésénél már ott volt a rythmus, a dallam, rendszerint nem eredeti, hanem valamely régi népdalhang, mely nem tudom, micsoda sympathiánál fogva, épen a szülemlő eszméhez társult, illett, és semmi más. Ezért esett meg rajtam nem egyszer, hogy ha a fölvett dallam formáit, rhytmusát a nyelv később nem bírta, noha az eszmével már tisztába jöttem, mégsem tudtam azt más, talán kényelmesebb formába önteni, hanem az elkezdett mű töredék maradt. A dallam és a ritmus azonban nemcsak a költői gyakorlat oldaláról határozza meg a versek születését Arany életművében (úgy, mint mondjuk ihlető forrás, vagy forma); és nem is csak teoretikus munkásságát építi erre (verstani rendszerezésben). A dallam és a ritmus, vagyis a zene ott van a líra befogadói oldalán is. A versidom-tanulmányban írottak szerint a lírai költészet végső célja és létmódja az éneklésben van. Azért kell magyaros (ütemhangsúlyos) verselésű költészetet írni, hogy a versek később könnyen énekelhetek, népdalok dallamára áttehetők legyenek. A dallam és a szöveg nemcsak a versszerzés pillanatában él együtt, hanem a szándékozott befogadás pillanatában is. (Ahogyan egy jóval későbbi példában: József Attila Tiszta szívvel című verse elénekelhető a Hej tulipán, tulipán... dallamára.) Arany költeményei ugyan nyomtatásban jelentek meg, de tanulmányában világosan szól a lírai szövegek célzott (remélt vagy elvárt) használati módjáról: ami pedig nem más, mint az éneklés. A Tamburás öreg úr 11-es szótagszámú sorai olyan ritmikát követnek, amely a Népdalgyűjteménynek is kedvelt, gyakran alkalmazott ritmusához igazodik, és a versidom-tanulmánynak is sokat elemzett sörfajtája. A 11-es ritmus a zenetörténeti kutatások szerint a 16. századra jellemző zenei forma, elsősorban táncdallam, táncok üteméhez igazodó ritmus. 85
