E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)

Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)

kezelőorvosa volt, személyesen rögzítette a haldokló végakaratát, s mellette volt a halál pillanatában is. A doktornő 1949-ben a Válasz hasábjain adta közre emlékeit53 jegyzeteiben természetesen nem említve maszkvételt, hiszen a körülmények ezt semmiképpen nem tették volna lehetővé. Az élőmaszk-szobrot Sassy Szabó Attila minden valószínűség szerint kapcsolatuk idején, 1905 és 1910 között készítette Kaffka Margitról.

Bár a maszkvétel kétségtelenül nem elsőrangú szobrászi feladat, művészek, koszorús írók, költők, politikusok halottas ágyához mégis a legnagyobbakat hívják, s ők ezt a legritkább esetben utasítják vissza. Jókai, Mikszáth, Babits, Móricz neve mellé Róna, Stróbl, Pátzay, Medgyessy illik: így a szobrász és az írót gyászoló közönség egyaránt elégedett lehet.

Ady Endre halotti maszkja köré legendát szőtt az utókor. „Milyen szép halott leszek", „Megszépül végre szatír arcom" - a profetikus sorok valósággá lettek. A kultikussá vált halotti maszknak hosszú ideig még a készítőjével kapcsolatosan is bizonytalanság uralkodott. Egyszerre több jeles szobrász személye vetődött fel, így Csorba Géza, Ferenczy Béni, Vedres Márk, Beck Ö. Fülöp valamint Hatvanyné Winsloe Christa neve is. 1977-ben látott napvilágot W. Somogyi Ágnes tanulmánya54, melyben a szerző sona veszi és bemutatja az Ady teteme mellett 1919. január 27-én lezajlott eseményeket, a szanatóriumi ágynál megfordult művészeket és prominens látogatókat, valamint feldolgozza az érintett nappal kapcsolatos sajtóközléseket és utólagos vallomásokat is. Felkutatja és reprodukcióban közli az Adyt betegen és halálában ábrázoló grafikákat, érmeket, szobrokat, s a későbbi síremlékhez készült különféle terveket. Végül a társintézményekben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ady-maszkok, s a tények egymás mellé sorakoztatása alapján arra a következtetésre jut, hogy az Ady Endre arcáról fennmaradt halotti maszk negatívját minden valószínűség szerint Vedres Márk szobrászművész készítette, azaz csak az ő maszk-vétele volt sikeres. Megállapítja, hogy Ferenczy Béni a költő halottas ágyánál rajzolt, illetve mintázott egy maszkra emlékeztető portrét, Csorba csupán rajzolt, Hatvány Lajosné Winsloe Christa szintén, s bár Beck Ö. Fülöp vett öntvényt, az vagy megsemmisült vagy ma is lappang. W. Somogyi Ágnes konklúziójával, tekintetbe véve a felmutatott bizonyító erejű dokumentumokat, egyet kell értenünk.

Lengyel Menyhértnek a Nyugatám közzétett írása - címe: Ki látta őt? - vélhetően az első, amely Ady Endre halotti maszkjáról megjelent.65 „Fehér halotti maszk fekszik az asztalomon, melynek hűen vissza kellene adni a költő vonásait - hiszen az anyag szorosan rátapadt a kihűlt arcra, s felvette minden vonalát -, arcának kétoldalt kiálló csontjait, nemes orrát és sajátságos, erős gúnyos ajkait, a mély vonásokkal a szájszéleken, melyek hallgatásukban is annyit fejeztek ki - s ez a maszk mégsem az ő arca. Alig lehet ráismerni benne. Igaz, csodálatos, dióbama nagy szemei nem égnek nyugtalanul - nem világítják meg az élet fáklyatüzével és belső szenvedélyek tűzvészfényével barna arcát - de ha az élő Adyt nem adja a képmás, az alvó, szendergő, a halott Adyt kellene adnia. De ez sem ő. Eltűnt, elrejtőzött a viasz lágy érintése alól, átváltozott hirtelen, mint némely legfinomabb anyag, melyre elég, ha rálehelek, hogy formát