Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
Hr‘: •>' *• 1. Nagy Zsuzsika iskolai füzete 4. Papír, textil, réz 5. A füzet: 20,2 X 18,7 cm; a tok: 18 X 23 X 1,2 cm 6. Restaurált 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 82.135. 9. A puha fedelű füzet oldalai kék-szürke-narancs színű, foltos mintázatúak. A hátoldalon: „E pár oldal kéziratot beküldte Ádám Imre ref. leik. ur Kölkedről. A kézirat Nagy Zsuzsika kezeírása 1840-ből. Bp. 1909. 29. IX. Ferenczi Zoltán alelnök.” A következő lapokon a négy oldalnyi tanvers az európai országokat és fővárosokat veszi sorra Portugáliától Magyarországig. Az utolsó lap hátoldalának alján az ábécé és számsor olvasható. A fedél belső oldalán a rájegyzés: „Nagy Susannaé 1840”, alul „Nagy Susié”. A különálló, később készült tokba a középen feszülő zsinórral lehet rögzíteni a füzetet. A tok kemény kartonból készült. Kívül lila bársony borítású, a sarkokon egy-egy virágmotívumú veret van, középen díszes csattal zárható. Az alul bojtos, középen áthurkolt zsinór barna színű. A tok belseje fehér vászon, középen, felül fehér selyemszalagot rögzítettek. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Ádám Imre mo- hács-kölkedi lekész, Nagy Zsuzsika Balla Istvánná unokájának ajándéka, Ferenczi Zoltán gyűjtése 11. 1911/107/137b.; 1916/70/159.; 1926/92/159. 12. Petőfi Nagy Pál házában lakott Dunavecsén 1844-ben, a házigazda leánya néhány költemény megírására ihlette. (1911) 13. „Tudod, ki az, ki Pestre elkísért? A bú - egy szép kis szőke gyermekért. / Szegényke! titkolá, hogy értem ég. / Midőn búcsúzni hozzá elmenék, / Oly szomorúan pillantott felém; / S ösztönszerűleg én megölelém.” Kerényi Frigyeshez — „Ne hozd, ne hozd azt a bort, kisleány! / Hisz már a nélkül is részeg vagyok - / Megrészegített kellemed, / Fölfordította eszemet, / Nem ihatom... nem kell... sok, ami sok.” Zsuzsikához 1. 14- Gencsy Zoltán: Újabb feljegyzések Petőfiről és Zsuzsikájáról. Szózat 1923. dec 23. Dunavecse, 1844 tavasza-1844. 06 vége 38. •_________________ .W A*.«:,,.. Afcfe 159 Á'irepa rovó/ jcUíunűu (btiím jevarci $irtiujaUiitfnn i.ildíf jikiíií a Jrije fMrtjeUan \jpwnui(Ácn c íládvidcl leírtja Icaclicruk cliíntkicay a c/ayyjeee mind (tt % áltaUepjüt a TUcni fiuje/éht 'Tataijuk mlncfiirt « Jmneita jutdet (Parii íeq^ctí jíizkc a hancaa topna fúu jxcác anyja, ‘um mimetn dini lej ó divat majd nind innen kerül . eKirt ín a mejhmo virnqxík unt erűt cinyiihcíiéan léc Perudén natfi «'.inv- e llifynd vayucn mtifjÚ miUic luka/u Jtt jdtj a Januxu mi u a mdiy alutt di elnyel fúr fany az lazít cíitcu án<- innen UtamurnA ţt$ns%ţd JiíC*uuu Irfnzmnk Idíiiéúty.népit vaxiátri) effq pliííű ÚtlíhAeU anyuin jciiftUniink 38 39. O 1. Korsó Nagy Pálék házából 4- Mázas cserép 5. Magassága: 22 cm; a talp átmérője: 9 cm, a száj átmérője: 13 cm 6. Kopott, hiányos 7. Petőfi Emlékkiállítás (Dunavecse) 8. 85.332. 1. 9. A sötétzöld színű, ólommázas korsó felül félig fedett, csőre egyenes vonalú, fogója kerek, lyukas. Az edény belül okker színű, a peremén, a fogó alatt és a hason világos csík díszíti. 10. A tárgy feltehetően Nagy Pálék házából származik, ahol Petőfi 1844 tavaszán lakott, minthogy szülei szűkösen éltek Dunavecsén. E ház még ma is áll, magántulajdonban van. Korábbi tulajdonosa, Vasberényi Géza idején látogatható volt, így ismert, hogy őriznek benne egy korabeli szekrényt - ma a kutatók számára hozzáférhetetlen. Dunavecse, 1844. 62
