Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

le kúp alakú, fogója fagomb. Felül, kétoldalt egy-egy karikát rögzítettek. A felső, hengeres rész levehető, alsó lapja szűrőbetétes. Belül egy kivehető, a kávé tömörítésére szolgáló, ónleszorító látható.

10. Arany Jánostól fia, Arany László örökölte, majd képviselőként visszatérve Nagyszalontára, a többi Arany-ereklyével együtt magával vitte, és 1899. aug. 20-án a Csonka-toronyban berendezett Arany János Emlékmúzeumnak ajándékozta.

12. „Petőfi Sándor 1848-ban [?] személyesen vitte ajándékba Aranynénak.” (Debreczeni István: Az Arany Muzeum története és katalógusa.)

13. „Föl van írva szinte sorsod csillagába / Ragyogó betűkkel: boldog házasélet.../ Itt hitvesed, amott két virgonc gyermeked! / Gyűljünk össze s üljünk itt körbe mindnyájan, / S tartsunk olyan vidám beszélgetéseket, / Hogy hallgatni még az idő is megálljon;” Arany Jánosnál

14. Debreczeni István: A?: Arany Muzeum története és katalógusa. (Az Arany Emlékegyüttes Könyvei IV.) Szatmár [1929.]

Nagyszalonta, 1847. 06. 1-10.

98. «

1. A murányi várterem ajtajának

egy darabja Petőfi és Tompa aláírásával

4. Fa, üveg, papír

5. 15 X 6 cm

6. Ép

7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest)

8. R. 62.261.

9. A téglalap alakú, világos színű, kezeletlen fadarabot aranyozott papírcsíkkal díszített üvegkoc- kába zárták. Felső lapján fehér, kék krétavonások,

ceruzás névaláírások között olvasható a két ceruzás rájegyzés. Felül, baloldalt: „Petőfi Sándor”, alatta: „Tompa Mihály”.

10. Coburg Fülöp herceg adománya a Petőfi Társaságnak

11. 1911/55/127/a.; 1926/24/53.; 1948/40/37.

12. Petőfi 1847. július 5-én Tompa Mihállyal kirándul a murányi várba, és megörökítik nevüket a várterem telefirkált ajtaján. „Ezekről az aláírásokról 1855-ben jelent meg először tudósítás: egy kiránduló társaság a többi falra firkált név közt ráakadt a két költő aláírására is. (VU 1855. 23. sz.) Eperjessy Kálmán nagyrőcei tanár 1879-ben lemá- soltatta az aláírásokat, s a másolatot elküldte Jókainak (Pesti Hírlap 1879. dec. 16.); a nyolcadrét alakú fehér lapon, mely a Jókai-hagyatékkal 1912-ben került a Nemzeti Múzeum tulajdonába (OSZK Kézirattára - PE. 213. sz.) [...] Hogy megóvják a két költő murányi látogatásának értékes emlékét, pár évvel később az uradalmi erdőfelügyelőség a nevek fölé védő-üveglapot tétetett, de ez egy idő múlva tönkrement, szabadon hagyva az aláírásokat (1848/ 49 Történelmi Lapok 1895. 16-17. sz.). A Petőfi Társaság 1910 szeptemberében levélben érdeklődött az erdőigazgatóságnál az ereklye állapotáról; válaszként Coburg Fülöp herceg a vár akkori gazdája adományaként megkapták a faajtónak azt a kifűrészelt darabját, melyen az aláírások — noha átfirkálva - még elolvasható állapotban voltak.” (Petőfi Összes Művei. VII. 588.)

13. „Itt állt a nagy, itt állt az erős Murány, / Ezt ostromolta hajdan Veselényi” Murány omladékai

14. Lebahóczky Tivadar: Kirándulás Murányba. VU 1885. jún. 3. - Hatvány II. 131. /Tompa Mihály levele Arany Jánoshoz

Murány, 1847. 07. 05.

94