Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
Petőfi életéhez■ Budapesti Szemle 1879. XIX. 37. sz.) - „Mindamellett sajnálom, hogy e leveleimet 1841- ik év nyarán, midőn Pápáról a szünidők alatt szüleim látogatására Békésmegyébe lementem, több Petőfitől maradt ereklyével együtt, nevezetesen obsitos katonai sipkáját is gazdaasszonyom fia visszahagyott ládámból kicsente.” (Orlay Petries Soma: Adatok Petőfi életéhez■ Uo.) 13. „Katonának száműzött balvégzetem, / S kétszer élt a szép tavasz a ligeten, / A ligeten, oh de nem e szív fölött, / Míg sorsomnak rabbilincse megtörött.” K....Vilmos barátomhoz 14. Hatvány I. 335. /Orlay Petries Soma - Hatvány I. 314. /Orlay Petries Soma Pápa, 1841. 03. 18-20. 25. 1. Petőfi tőrkése 2. Gyűjteménybe nem került. 12. Petőfi búcsúajándékként kapta Esztergáli Mihály tói, amikor 1841 márciusában Pápáról haza indult. - „Szakadatlan színésszé lenni akarása dacára rávettük, hogy menjen haza szülőihez s békül- jön ki atyjával, már csak édesanyjának nyugalma s megvígasztalása végett is. Mikor ezt megígérte, egy szép reggel többen elkísértük őt nagy gyalogút- jára egy jó órányira s itt nyújtottuk neki át az elváláskor, levélkébe pecsételve azt a szerény útravalót, mit jó pajtásai adtak össze. Féltünk, hogy nem fogadja el, azért kértük, hogy a levelet csak a pihenő állomáson bontsa fel. Esztergályi Miskának volt egy kis tőre, s ezt Petőfi még Pozsonyban kérte tőle, de mert deákos, magasröptű képzelmünk még attól is félt, nem fogná-e egy rossz órájában maga ellen fordítani, - nem adta oda neki; most hirtelen azt jelentette ki Petőfi, hogy a zárt levelet csak úgy veszi át, ha a tőrt is megkapja; tehát megkapta azt is.” (Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. Fővárosi Lapok 1877. júl. 3.) - „Pár heti itt időzés után útra kelt Petőfi, mi öten a fent említettek [Esztergáli, Csörföly, a két Kemény és Delhányi] összetettünk négy húszast s elkísértük a Csallóközi hídig, itt elbúcsúztunk egymástól, de a négy húszast csak nagy- nehezen fogadta el, ellenben Esztergáknak egy tőrét, mellyel az játszott, kezéből ki kapta s elfutott vele.” (Delhányi Zsigmond: Adatok Petőfi Sándor életéhez-=A PIM Évkönyve fl.J 1959. Szerk. Vargha Balázs. Bp. 1959.) 13. „Fölszedtem sátorfám és világnak mentem. - / Homályos sejtések munkálódtak bennem, / Hogy, ha elindulok, találok valamit, / Találok, hanem a sejtés nem mondta: mit? / Még azt sem mondta, hogy mely táj felé menjek? / Csak azt mondta: menjek, menjek, ne pihenjek.” Fölszedtem sátorfám... 14. Hatvány I. 340. /Delhányi Zsigmond — Hatvány I. 340. /Kemény Mihály Pápa, 1841. 03. 18-20. 26. 1. Petőfi gallérköpönyege 2. Gyűjteménybe nem került. 12. A kortársak közül többen megemlékeznek Petőfi egy jellegzetes ruhadarabjáról, egy kopott, szürke, vörös galléros köpenyről. Ez eredetileg Ud- vardi Cserna István, pápai diáktársa köpönyege volt, ő adta el Petőfinek. Ettől kezdve Petőfi éjjelente ezzel takaródzott. Puzdor Gyula, Petőfi szobatársa ezzel szemben azt állítja, hogy ő ajándékozta a költőnek, amikor az elhagyta a kollégiumot. (Do- manovszky Sándor: Petőfi ismeretlen költeménye. Fővárosi Lapok 1897. jan. 13.) - „Petrovics Sándor akkor egy kurta gallérköpönyeget viselt, azzal az ajkáig betakarta magát s nagyon keveset beszélt. Az utcán fejét előre tartva rohamléptekkel járt s nem tért ki senki elől.” (Jókai Mór: Petőfi mint színész- = Megtörtént regék. Bp. 1897.) — „Volt időm ellesni akkor is már kitüntetésekkel honorált irodalmi működésüket; viselt dolgaikat Jókai tejszelíd megjelenését és modorát, Petőfi vad, indulatos egyéniségét, szikrázó szemeit; ki rossz, szürke, vörösnyakú köpenyben ferde sarkú csizmákban dübörgőit télen a főiskola portáján, midőn a csinyt tett tanulók idézve voltak.” (Roboz István: Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim. Somogy 1906. szept. 23.) — „Máskor meg a kollégium kapuja alatt fölfüggesztett fekete tábla előtt, melyre a tanári tanács rendeletéit és idézéseit szokás volt krétával kiírni, állt meg Petőfi, mivel azon saját nevét pillantá meg az idézettek sorában. ’Ugyan miért idézik önt?’ kérdé tőle az ott csoportban álló tanulók egyike. Petőfi végigmérte őt, s szürke kis köpenyét szétvetve válaszolá: ’Azért, mert a köpönyegemnek nincs bélése’, - s avval eltávozott, sejtette, hogy idézése tanpénz hátralékért történik. De az apró pénzzel kifizetett tanulónak nem fért a fejébe Petőfi válasza, s csodálkozva mon- dá a többieknek: de bolond egy baka ez, hogy azt hiszi, azért idézik, mert köpönyegének nincs bélése. Azonban akadt köztünk mélyebbre látó ifjú, aki megfejtette néki a válasz értelmét”. (Orlay Petries Soma: Adatok Petőfi életéhez- Budapesti Szemle 1879. 56
