Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

1. Petőfi pipája 3. Petőfi Zoltán elbeszélése szerint apját lefes­tették ezzel a pipával. Lehet, hogy Orlay Petries So­ma Petőfi Debrecenben című képének vázlatáról van szó (PIM Művészeti Tára, 1957/301.), bár a két tárgy csak hasonlít egymásra. 4. Fa, fém, textil, csont 5. 16,5 X 7 cm 6. Ép, egy 1911-es följegyzés szerint a szár és a szopóka későbbi pótlás. 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.257. 9. A pipa világosvörös borostyánkő feje elöl ki­szélesedik, hullámos, díszített fémgyűrű fogja össze, kis gyűrű van rajta a zsinórnak. A szár felöli részen szintén fémgyűrű látható, fölötte a fej elkeskenye­dik. A szár vékony, világos, hengeres, lakkozott fa, mélyített díszítéssel, felső végén fémgyűrűvel és zsi­1. Petőfi obsitos sapkája 2. Gyűjteménybe nem került. 12. „Kérésem [ti. hogy maradjon Pápán] ép oly sikeretlen volt, mint előbbi törekvésem, hogy őt az iskolába katonaruhában menetelről leverjem. Egyedül csak annyit sikerült elérnem, hogy elutazá­sát másnapra halasztotta. Katonaruháját, a sipka kivételével, melyet én tartottam meg emlékül egy házaló zsidónak eladta, s így útiköltsége néhány garassal szaporodott.” (Orlay Petries Soma: Adatok vésés és a kupak pántjának helye látszik. A pipafe- jen a faragás kockázott háttér előtt futó szarvast áb­rázol, alatta az évszám: „1801”; ezt indás, csavaros, illetve rovátkolt minta egészíti ki. A szájrész söté- tebb, pereme gyűrűszerűén kiszélesedik, teteje la­pos, lekerekített. 10. Vass Ferenc budapesti lakos ajándéka, (n. n. sz.: 1963/130.) 12. Lásd még a 21. sz. tárgyat. 13. „Még a füst is rózsaszínű / Melyet rósz cserép pipám / Legroszabb kapadohányból / Küld keresztül a szobán.” Mi lelt? 1839-1849. nórrögzítő karikával. A szopóka lapos, ívelt, szürke csontból készült. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Erdélyi István nyomdai ügyvezető adománya, Kéry Gyula gyűjtése 11. 191 l/73/17a.; 1916/47/83.; 1926/61/83.; 1948/40/37. 12. „Alólírott ezennel igazolom, hogy ezt a tajték- pipát, melyet Komlóssy Arthur úrnak, a Csokonai- Kör alelnökének ajándékoztam Petőfi Zoltántól, a nagy költő egyetlen fiától debreczeni színészkedé­se idején emlékül illetőleg három forint kölcsön­adott pénzem némi viszonzásául kaptam. Zoltán barátom azon kijelentésével, hogy az atyjáról ma­radt reá ki azt használta, sőt egy képe is van, me­lyen atyja ezen szivarszipkában van lefestve. Én azóta - közel negyven éve szeretettel őriztem a szi­varszipkát. Megjegyzem még, hogy a szipka maga nagyobb volt, de repedés folytán tetejéből levágat­tam és Lőrincsák aranyművessel ezüst karikába fog­laltattam. A kapszlit és a szárát szintén én helyez­tem bele. Debreczen, 1909 márczius 15-én Erdélyi István volt nyomdai ügyvezető.” (1911) 13. „S az volt derék,/ Ha verselék! / Ujjam meg­dermedt a hidegben, / És ekkor mire vetemedtem? / Hát mit tehettem egyebet? / Égő pipám / Szorít- gatárn, / Míg a fagy végre engedett.” Egy telem Deb­recenben 1839-1849. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom