Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

14. [Sz.n.]: A Petőfi-ereklyék most... Fővárosi La- pok 1882. okt. 11. - Hatvány II. 289./ 52. sz. jegyzet - Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban (1823-1875.) Katalógus. Szerk. Simon V. Péter. Bp. 1988. 1849. 04. 14. után 196. 1. Petőfi Sándor és Petőfi István paplanja 2. Elveszett 3. Fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárának anyagában (ltsz. 15210.), a Petőfi Társa­ság gyűjtése. A Petőfi-Ház kiskőrösi szobájáról ké­szült felvételeken látszik a paplan. 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 10. A Petőfi Társaság anyaga, Arczfalvi József adománya 11. 1911/66/2.; 1916/30/13.; 1926/37/15. 12. „Arczfalvi anyósának édesanyja született Bu­bla Teréz mátkaságban volt Petőfi Sándor atyjával, de szülei rábeszélésére később a jobb módú Révész Istvánhoz ment feleségül. A negyvenes években a megélhetésért küszködő Petrovics család Pestre jött s itt lakást keresett. A véletlen úgy hozta ma­gával, hogy éppen Révészékhez kerültek, akiknek az Erdősoron levő házánál meg is szálltak. A sze­gény Petrovics család azonban a lakbért sem tudta megfizetni, s ennek fejében kárpótlásul Petőfi édes­anyja, a fiai, Sándor és István részére sajátkezűleg készített két egyforma paplant adott Révészéknek. Az egyik paplan Révész Borbálának, a másik Zsófi­ának jutott. Arczfalvi anyósa, aki akkor tizenötéves volt, mindhalálig kegyelettel megőrizte az egyik pap­196 I 5 1 i 1 lant, amely most veje után a Petőfi Házba került és a Petőfi ereklyetárnak mindenképppen értékes da­rabja lesz.” ([Sz.n.]: Petőfi paplana. Az Újság 1908. máj. 17.) 13. „Tudod-e még, édesanyám, / Mikor gyerek voltam? / Kinn az utcán házunk előtt / Játszottam a porban, / Már ott a járt a fejembe: / Ha belőlem király lenne!” Te az enyim, én a tied... — „Anyám, édes lelkem! / Mért zokogsz mellettem? / Ki annyit szenvedett, / Mint szegény gyermeked, / Jobb an­nak odalenn.” Virít a kikirics... ,Végre megtörtént a / Rég várt viszontlátás! / Nincs köszönet benne, / Nincsen istenáldás. / Láttam jó atyámat ... vagy csak koporsóját, Annak sem látszott ki csak az egyik széle, / Ezt is akkor láttam kinn a temetőben, / Mikor jó anyámat tettük le melléje.” Szüleim halá' Iára 14. [Sz.n.]: Petőfi paplana. Az Újság 1908. máj. 17. Pest, 1849. 05. 197. © 1. Karosszék Petőfi mezőberényi szobájából 3. Fotó: Petőfi'Album. [1908.]/37. 4. Fa, fém 5. 68 cm X 100 cm x 50 cm 6. Restaurált 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.240. 9. A népi faragású, pácolt, lakkozott szék négy vékony lába sávosan esztergált, csapolással rögzí­tett, széttartó. Az ülőlap széles, hátra keskenyedő trapéz alakú, pereme szabálytalan, mintás, hullá­mos vonalú. A magas, csigavonalban végződő kar­fákat négy hengeres, esztergályozott oszlop tartja. A több darabból álló háttámlát középen, alul piskó­ta alakban kivágták, a támla oldalvonala szabályta­lan, hullámos, négy kiugró „ füllel” díszített. A tám­lát és az ülőkét, a lábakat, az ülőke alján elhelye­zett két párhuzamos deszka csapolással fogja össze. A támlára felül, középen öt szál virágot faragtak, a széket több helyütt kisebb faragás díszíti. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Bonyhai Benjámin adománya 11. 1911/68/9.; 1916/29/8.; 1920/36/9.; 1948/ 33/8. 12. „1709-ből való régi karosszék, melyben Or- lai Petries Soma a költőt 1849. julius havában Me- zőberényben lefestette.” (1911) Bonyhai Benjámin a következő verses levél kíséretében adta át: „Újévi 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom