Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

den szennytől, minden folttól. Emlékül hagyom itt neked ez ide mellékelt hajat. Mig ereklyeként őri­zed, jele leend, hogy nem vagy méltatlan szülőidre; ha egykor nem birna becscsel előtted, égesd el és változtasd el nevedet, mert ha nem leend szent előtted apád, anyád emléke, ugycsak bitorlója vagy nevöknek; akkor csak vérök lenne a tiéd, de lelkök idegen maradna tőled. Legszentebb áldása anyád­nak tegyen jóvá, boldoggá! Erdőd, április 4. 1850.” A levél tanúsága szerint Júlia ekkor öngyilkossági terveket forgatott a fejében, így e levél végrendelet- féle. Közli Mikes Lajos—Dernői Kocsis László Szende rey Júlia. Ismeretlen naplója... című könyve. 13. „Csak úgy virág, ha tarka, / Csak úgy asszony, ha barna. / Barna kis / Feleség! / Szíved, szemed,/ Ajkad ég!” Tíz pár csókot egyvégbül... - „Érd el (per­sze énvelem) az / Ősz hajak késő korát, / Hanem ez ne légyen más, mint / Álarcban az ifjúság.” Felesé­gem neve napján - „És kezemben a lant, rajta / Áb­rándos dalt pengetek, / Nem szabályos, nem kigon­dolt / Mesterkélt dalt... ujjaimra / Bízom, hogy mit verjenek, / S futnak ezek a húrok közt / Föl s le ön­tudatlanul, / Mintha kedvesem hajával / Játszaná­nak.” Csendes tenger rónaságán... - „Hajamnak egy fürtjét levágom, / Melynek most minden szála szög; / S ha majd elmúlik ifjúságom, / Ha majd meg­őszülök: / A falra függesztem tükör helyett / E bar­na fürtöt; így csalom meg szememet, / Hitetve, hogy még fiatal vagyok... / De vajon nem árul-e el / A szív ütése, mely / Majd mindig halkabban do­bog?” Hajamnak egy fürtjét levágom... 14- Mikes Lajos-Dernői Kocsis László: Szendrey Júlia. Ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Bp. 1930. 175. 1. Kút Petőfiék lakásának udvaráról 2. Gyűjteménybe nem került. 3. Fotó: Hatvany/228. 12. 1847. november végétől Jókai Petőfiék al­bérlője volt Dohány utcai lakásukban. 1848 tava­szán a két költő összekülönbözött, Jókai elköltö­zött, ők pedig kénytelenek voltak egy szerényebb lakást bérelni. így kerültek a Bástya és Lövész (ma Királyi Pál) utca sarkán álló házba. Hatvány Lajos Beszélő házak című könyvének készültekor még állt a kút a bérház udvarán, a kapubejáró mellett. 14. Hatvány Lajos: A hónapos szobák lakója. = Beszélő házak. Bp. 1957. Pest, 1848. 08. 175 176. « 1. Petőfi fokosa 4. Fa, réz 5. Magassága: 78 cm; fej hossza: 14 cm 6. A nyél fája szuvas, alsó része hiányos 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.260. 9. A fokos nyele egyenes vonalú, simára csiszolt, sötétbarnára pácolt fából készült. 8-9 cm-es közök­ben kiugró, lekerekített élű, gyűrűszerűén domborí­tott faragás látható a nyélen. A fokos feje rézből ké­szült, öntött mintázatú. A foglalat mindkét oldalán négyzetes keretben két különböző stilizált virág lát­ható. A fej egyik oldala szemből nézve négyzetes lappá szélesedik ki. A másik oldal oldalnézetben szabálytalan háromszög alakú, a foglalat felé eső végén lehajló kis szarvval. A díszítés a háromszög egyik oldalán: zsinórozást utánzó keretben kis, falu­si ház látható, mellette dúslombú fa és egy fekvő ökör. A másik oldalon farkasfogas keretben stilizált virágot mintáztak meg. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom