Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
10. A Petőfi Társaság anyaga, Pakots József adománya 11. 1916/46/73.; 1926/60/73.; 1948/39/35. 12. „Midőn 1848 szeptember 11-én Jel- lachich átlépte a Drávát s föltartóztatlanul haladt csaknem Székesfehérvárig sietve menekült Pestről mindenki, értékesebb ingóságaival együtt. Länderer Lajos is, fisskuti Länderer Mihály fia összecsomagoltatta nyomdája értékesebb tárgyait, és a Pestme- gyében levő veresegyházi szőlőjébe vitette. A biztonságba helyezett tárgyak között volt Petőfi fokosa is, mit a költő Länderer nyomdájában felejtett, a hol gyakrabban megfordult. Länderer Lajos Veresegyházán jó barátságban volt édes anyám nagynénje (Gazda Jánosné: Balogh Eszter) családjával. Länderer beteges, gyomorgyönge volt, édes anyám nagynénje kitűnő konyhát tartott, a mit a beteg szívesen vett igénybe. Mikor azután Veresegyházáról távozott, e fokost, emlékül adta, édes anyám nagynénjének. Tőle kaptam 1898 februárius 21-én - Gödöllő, 1913-ik évi november hónap 6. napján - Gönczy Miklós” (Göncry Miklós- nyilatkozata) — „A suszterinasok bámulva futkározának utánam — mondá Petőfi — de látván a fokost kezemben, nem mertek gúnyt űzni tisztes ruhámból.” (Vahot Imre emlékiratai és Petőfi Sándor emlékezete. Bp. 1881.) 13. „Nincs a fokos a kezemben, / Hogyha kéne verekednem; / Nyerges lovam messze legel, / Nem t’ok futni, ha futni kell.” Ki vagyok én? nem mondom meg... 14- A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kapcsolatos iratai. PIM Kt. V-an. V. 4559/354/9. - Kéry Gyula: Petőfi-múzeum. Magyar Szalon 1902. XXXVII. 358-362. - Hatvány I. 590. /Vahot Imre Pest, 1848. 1 6. Ép, a tok bélése kopott 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.254. 9. A kanál alját, az ezüstérmet domborúvá formázták. Alsó lapján középen Szűz Mária ül, körülötte a felirat: „MAGY. OR. VÉDŐJE. 1848. SZ. MÁRIA. 1ST. ANNYA.” A felső lap közepén Ferdinánd babérkoszorús, antikizáló profilrajza, körülötte a felirat: „V. FÉRD. MAGY. H. T. ORSZ. KIRÁLYA. ERD. N. FEJED.” A nyélnél a monogramm: „K. B.”A kanál nyele ívelt, erősen felhajló, vége kiszélesedő, lekerekített. Rajta felül a bevésett monogramm:”A. J.”, alul „F. F. [valószínűleg Franciscus Fuchs] 13 [lat-az ezüst finomságának jelzése]” a benyomott ötvösjelzés. A tok téglatest alakú, felső lapja kissé domború. Világosszínű fából készült. Belül az alsó részt redőzött bordó bársonnyal, a felsőt fehér selyemmel bélelték. 10. A Petőfi Társaság anyaga, Arany Lászlóné ajándéka. Az adományozást 1900. február 18-án rögzítik a Petőfi Társaság jegyzőkönyveiben. 11. 1911/75/27.; 1916/46/72.; 1926/60/72.; 1948/ 40/37. 12. A kanál a forradalom első magyar pénzéből, egy ezüsthuszasból készült. Petőfi egyenesen a pénzverőből hozta ajándékba ezt az elsőveretű ezüstpénzt Arany Jánosnak. (1911) Lásd még a 178. sz. tárgyat. — Arany 1848-ban kétszer tartózkodott hosszasabban Pesten: május 16-21-ig és augusztusszeptember folyamán (Petőfi Összes Művei. VII. 325.), valamelyik alkalommal kaphatta az ezüsthu- szast. 13. „Laci, te meg ne pityeregj aztán, ha eljön apád, lásd, Julcsa nem sír, hiszen nem lesz itt apátoknak semmi baja, legfölebb a pénzét lopják ki a zsebéből, ez megesik az ollyan ostoba falusi emberen. Azért, öcsém Jankó, sok pénzt ne hozz magaddal, beéred egy pár száz pengővel. Isten megáldjon!” Petőfi levele Arany Jánosnak. Pest, 1848. febr. 10. 14- A Petőfi Társaság zárt ünnepi és közgyűlési jegyzőkönyvei. 1899-1948. PIM Kt. V-an. V. 4559/327/ 1-281.- [Sz.n.]: Petőfi- és Arany-ereklyék. VU 1899. dec. 24. Pest, 1848. 08. 177. © 1. Kiskanál, amelyet Petőfitől kapott elsőveretű ezüstpénzből csináltatott Arany János 4. Ezüst, fa, textil, réz 5. A kanál hossza: 11,4 cm; a tok: 4,5 x 16 x 2,5 cm 178. © 1. Kiskanál, amelyet Petőfitől kapott elsőveretű ezüstpénzből csináltatott Arany János 4. Ezüst 5. Hossza: 11,4 cm 6. Ép 144
