Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

A színjátszás a szünet művészete

A következő darabokat adják elő: Bánk bán (a címszerep), Szentivánéji álom (Demetrius), Pailleron: Ahol unatkoznak (Bellac), ifjabb Alexandre Dumas: Kaméliás hölgy (Georges Duval), Tartuffe (Damis), Sudermann: Pillangócsata (Keszler Richard), Az ember tragédiája (Adám), Szécsi Ferenc és Makai Emil: A kaland (Pierrot).15

Balázs Samu hamar megmutatja oroszlánkörmeit. Bánk bán szerepformálását Komor Gyula író, a Vígszínház dramaturgja nem akármilyen szavakkal értékeli: „Évtizedek óta ott vagyok a Színművészeti Akadémia minden vizsgaelőadásán. A mostani előadáson feltűnt nekem, hogy az egyik növendék, aki a legexponáltabb szerepet játszotta, Bánk bánt, valósággal új csapáson járt. Szinte szakított a régi tradícióval és disztingváltan, nyugodtan, gondolkozva játszotta Bánk bánt. Dikciójában is oly értelmes volt, megértetésre törekedve, hogy alig tudok erre példát az akadémia történetében.”16

Az akadémiai növendékek statisztálnak is a Nemzeti Színházban. Balázs Samu az egykori színlapok tanúsága szerint először 1926 januárjában, tizenkilenc évesen lép a Nemzeti színpadára, Herczeg Ferenc A híd című történelmi drámájában. He- vesi Sándor a rendező, Kossuthot Odry Árpád alakítja.

Az 1926-1927-es évadban az alábbiakban statisztál: Voinovich Géza: Mohács (Öreg nemes), Sardou-Najac: Váljunk el! (Rendőr), Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi! (Inas), Bibó Lajos: Báthory Zsigmond (Kiss, császári követ), Faust (Rajtacsak, a nagyerejű), Macbeth (Angus).17

Több mint fél évszázaddal később, 1983-ban hangszalagra rögzítettem Major Tamás édesapámmal kapcsolatos emlékezését. Ebből idézek: „Samu már végzős volt 1928-ban, amikor én elkezdtem a színiakadémiát. Nagyon sikeres növendék volt. A Bánk bánnal vizsgázott, sőt Fievesi Sándor felléptette őt a Rómeó és Júliában is, ami óriási dolog volt. [...] Nagyon szegény, de elegáns fiú volt. Jól emlékszem, hogy egy barna színű Eszterházy-kockás öltönyt viselt, szép cipővel, amire nagyon vigyázott. Elég sokat voltunk együtt előadás után. Élveztem a társaságát. Már akkor kitűnő, fanyar humora volt, mindig a dolgok fonákját nézte. [...] Soha nem felejtem el, hogy a Krétakör című darabban, ami Bajor Gizi óriási sikere volt, együtt statisztáltunk. Nekem még szövegem se volt, de Samu már kapott egy mondatot. A nézőtérről szaladt fel a színpadra, letérdelt a súgólyuk tetejére, és ennyit mondott: - Sürgöny PekingbőlF18

Balázs Samu akadémiai éveinek egyik legmeghatározóbb élménye, hogy találkozott Hevesi Sándorral, a Nemzeti Színház igazgatójával. Hevesi - 1927-ben, Magyarországon először - a rendezés művészetéről tart órákat a végzős színinövendékeknek. Amikor azután felújítja a Rómeó és Júliát Abonyi Gézával és Bajor Gizivel, a tragédia egyik fontos szerepét, Tybaltot Balázs Samura bízza.

21