Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
A színjátszás a szünet művészete
Hétfőn, 1927 Junius 6-én ROMEO ÉS JULIA Tragédia 5 felvonásban. Irta: Shakespeare. Fordította: Szász Károly. Escalus, fejedelem Fehér Gyula Paris ............. ... Turányi Alajos Montecchi............... Bodnár Jenő Capulet ...............Bartos Gyula öreg Capulet____ Pataki József Romeo.....................Abonyi Géza Mercutio ...............Lehotay Árpád Benvolio ...............Forgács Antal Tibalt .....................Balázs S. a. n. Lőrinc, szerzetes... Gál Gyula János, szerzetes ... Vándory Géza Boldizsár ...............Szőke Sándor Gergely ............... Gabányi László Péter .....................Gyergyai István Ábrahám ...............Szőke Lajos Paris apródja......... Szathmáry M.a.n. Montecchiné .........Pethes Margit Capuletné...............K. Gömöry Vilma Julia .....................Vágó Erzsébet n.T. Julia dajkája .........Kiss Irén Ortiszt.....................Tábori Imre Gyógyszerész... ... Losonczi Zoltán Örök, kíséret, polgárok, álarcosok. Színhely : Verona, az V. felv. elején Mantua. Hevesi Sándor - Tybalt szerepében - már növendékként felléptette a Nemzeti Színházban erdélyieket. Nem ilyenek voltak. Az egyik például délelőtt villamoskalauz volt, délután órákat adott, és éjjel tanult. Aztán nem lőtte főbe magát, hanem hazajött a szerencsétlen. A szerző figyelmébe ajánlom ezt a sorsot. Nekem úgy tűnik, erdélyibb és hősibb, mint a Tiboré.”13 A békéscsabai gyümölcsöskertet - ahova az éhes diákok szabadon bejárhattak - Pesten néhány belvárosi kávéház helyettesíti. Tulajdonosaik szerény ingyen uzsonnát kínálnak az akadémistáknak. Osztályonként ugyanis csak egy diák nyerhet állami ösztöndíjat, amit a még nála is szegényebb Gyarmathy Anikónak ítéltek. Amikor 1978-ban Várkonyi Zoltán rektortól átvettem édesapám aranydiplomáját, Gyarmathy Anikó hozzám lépett: „Biztos voltam benne, hogy Samu nem lesz itt, hiszen az ötven évvel ezelőtti diplomaátadásra sem jött el. Mindig távol tartotta magát az ünnepségektől, bankettektől.” A 8 Órai Újság 1926-ban Október 6-i ünnepély az Országos Színiakadémián címmel közöl tudósítást: „Gyarmathy Anikó szenvedélytől lüktető, drámai hangon szavalt, és Balázs Samu feltűnést keltett egy hazafias költemény előadásával, amely már nem is szavalat volt, hanem a legnemesebb színjátszás. Mindkét elsőéves növendéket dörgő taps jutalmazta.”14 A végzős osztály az utolsó tanévben, 1927-1928-ban, hét alkalommal lép a nagyközönség elé az akadémia akkori színpadán, a Rákóczi úti Urániában. 20
