Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Máig kottázhatják a színésztanoncok és színháztörténészek
megrendítő: öreg zenészként az az egyetlen bűne, hogy hisz a zene egyetemességében, nem érti a nagy Zsdanov tanait, miszerint van haladó és reakciós muzsika. Ahogy kártékony reakciósként leleplezik, s utoljára még egyedül végigbotorkál a kultúrház folyosóján, ahova kiharsog az új karmester diadalmas tömegdala, az fájdalmas vallomás egy típusról, egy sorsról. Akármilyen feketére is kellett volna festenie a figurát, Balázs Samu mégis valami emberit hozott ki belőle: s lám csak, ennek is megmaradt a dokumentuma, éppúgy, mint mások harsány gyűlölködésének.”190 Keleti Márton még a Dalolva szép az élet bemutatója (1950. szeptember 24.) előtt forgatni kezdi következő filmjét, a Különös házasságot. Mikszáth Kálmán „antiklerikális” regényének megfilmesítése jól beleillik az egyházak elleni kíméletlen támadások vonulatába. Alig egy évvel vagyunk Mindszenty hercegprímás bebörtönzése után, javában zajlik a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós per előkészítése. Révai József leszögezi: „Klerikálisellenes vonalát tekintve előnyös, hogy ez egy magyar klasszikus.” Hetvenkét napi forgatás után, 1951. január 5-én fejezik be a filmet, a gyártási összköltség csaknem hárommillió forint. A szovjet-orosz Pudovkin mindvégig személyesen ad tanácsokat Keleti Márton rendezőnek. Dőry bárót Rajczy Lajos, Buttler Jánost Benkő Gyula alakítja. A kritika a színészi alakítások közül - Somlay Artúr érseke mellett - Szentgáli kanonok megszemélyesítőjét emeli ki: „Egészen kiváló alakítás Balázs Samu szentszéki tárgyalásvezetője is. Egy szemforgató, kenetteljes, minden ízében romlott alakot mutat be, úgy azonban, hogy ennek az alaknak nem valami fart pour fart romlottság a jellemzője. [...] Romlott úgy, hogy a romlottság legszubjektívabb emberi vonásait is bemutatja - tehát nem sémát: létező embert ábrázol. Balázs Samu a legjobb úton halad, hogy a legnagyobb magyar jellemszínészek élvonalába érjen.”191 A Fel a fejjel! rövid időn belül immár a harmadik Keleti Márton mozgókép, amelyben Balázs Samu jelentős, negatív-intrikus karakterfigurát játszik. A reakciós karnagy és az álszent főpap után, ezúttal önző cirkuszigazgatót. Az 1954 októberében bemutatott film a holokauszt-téma egyik első hazai feldolgozása, ráadásul vígjátéki keretek között. A nem véletlenül angol nevú Jackson cirkuszigazgató (Balázs Samu) abban bízik, hogy a nyilasok segítségével a vándorcirkuszt és annak elefántját Nyugatra menekítheti. Mindeközben Annuska (Ferrari Violetta) egy zsidó kisfiút és egy katonaszökevényt (Benkő Gyula) bújtat. Az üldözötteket segítő Peti bohóc (Latabár Kálmán) lebukik, és egy nyilas kivégzőosztag elé kerül. Latabár - utolsó kívánságként - előadhatja világszámát. A falra hölgyet rajzol, s mókával, tánccal, énekkel próbálja meghódítani. Ez a néhány perces jelenet egyszerre kacagtató és megrázó. A halál árnyékában előadott komédiázás a kiváló jellemszínész legjobb alakítása. Csak Chaplin nagy pillanataival rokonítható. 122
