Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)

Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba

lelke sugallatából, de hazája szokásait követve adott ajándékot, a tudósokat azonban nem a szokás kényszeréből, de lelke indulatát követve tiszteli. Mert arannyal és ezüsttel borította a könyvek tábláját, és még sok pénzt tett melléjük, úgyhogy Galeotto egymaga többet és értékesebbet kapott, mint a többiek mind. A királynak ez a tette fényt vet arra, hogy sokakat kény- szerűségből táplál, mivel nem lehet el szolgálatuk nélkül. De a kiváló embereket, bármely fajtája van meg bennük az erénynek, lelke indítékából tiszteli, becsüli és halmozza el illő ajándékokkal, noha ezek keveset vinnének el, még ha kérnének is, Galeotto pedig, aki hallgatott, semmi ilyesmire nem számított, sőt nem is vágyott, mégis valamennyi megajándékozottat felülmúlta jutalma bőségével és értékével. E könyvecske olvasóira bízom, ítéljék meg, mennyire fontos, hogy belső indítékból vagy a szokás rabjaként cselekszünk-e valamit. Az egyik által az állatoknak, a másik által azonban az isteneknek vagyunk társai.

[ G. Marzio • Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről]