Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)

Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba

Punnon népnek erős fejedelme, vitézi királya,

Blancus atyád dísze és hős ivadéka ki vagy;

Oh te ki már egyedül véded még Hesperiának Égbe vezérlő hitét, mely lehanyatlik alá:

Száll Latiumban a hír tefelőled, hogy hadat indítsz S kész vagy is érettünk küzdeni, vívni csatát.

Hősi leventék mennek utánad büszke örömmel S a török ellen egész néped a harcba siet.

Annyi megyen, hogy ennyi vitézről nem tud a múlt sem S nép soha ily hévvel nem követé az urát.

Hej szégyen minekünk, hogy nézi közönnyel az ellent Róma tétlenül és Parthenopé maga is.

Nincsen, o nincs fejedelmi vezér Latiumba’ sehol sincs És Florencbe’ se szól harcra hivó hadi kürt.

Hát tengerre hajós hadi nép mért szállá hiába Szicíliából és mért hever áruja rég?

Gallia szunyadoz és az ibér se törődik a hittel,

Elvesz a Krisztussal hit, szeretet s a remény.

Mért említenem is, hogy a brit nép messzi vidéken Az örök istennek veszni hagyá seregét?

Mert hiszen a szomszéd németnek kell vala érted Lándzsát törni, veled küzdve vitézi tusán Védve hazát s a hitért kockára tenni az éltet Példát adva, melyen buzdul a bajnoki kedv.

Mindez a nép, felséges uram, maga veszteg ül és csak Büszke Velence adott harci hajókba segélyt.

Zengzetesebb lant szólna atyádról, szólna terólad, Zengve a hősi csaták sok diadalmi jelét,

Zengve, minő elszánt lélekkel törsz a pogányra,

Szent hitedért készen halni a harc mezején;

Zengve, minő nagy lelked, mily daliás alakod van És hogy mekkora vagy hadba’ s a béke ölén.

Krisztus népe, amíg te vezér vagy, porba nem omlik, Míg te vezérkedel, él és virul Ausonia.

[A. Constanti]