Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)

Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba

Mátyás király az Beatrix királyné-asszonynak eljövetele után nemcsak az országi törvéneket megváltoztatá, hanem az egész életnek az ő módját mind más állapatra rendelé. Mert azelőtt a magyari királyok a nemesekkel és az urakkal együtt nyájaskodtanak; akkoron bementenek hozzájok, midőn ők akartanak. Gyakorta a királyok vendéglették őket sok asztalokkal, és köztek ültének együtt. Bemehetnek vala hozzájok minden nyomorultak, és köz kenyérrel élnek vala az vendégek kőzett, és slejt étkekkel minden pompaság nélkül. A pénzt csak az hadi költségre tartják vala, és az országnak megoltalmazására. A hadakozásban megmutatják vala az ő kazdagságokat. Otthon slejt és hit- ván házban laknak vala. Minden emberhöz, mind szegény bódogok- hoz kegyesek valának. És úgy valának nagy böcsületben mind az egész népnél. Olyan vala előszer Mátyás király is, sőt minden jóságokkal meghaladja vala mind az előtte való királyokat. De mikoron az Beatrix királyné asszony hozzája juta, teljességgel megváltozék, és minden cselekedeti más állapatra szállának. Mert gégeségre és nagy pompára, és mindenbe nagy fényességre kezde űzni, és mindeneket szabni. Epüteni kezde mindjárt nagy palotákat, sok szép asztalokat, és ezekhöz minden szörszámokat, pohárszékeket, ágyas házakat, melyeket mind megírata drága festékekkel, és jó és drága arannyal. A királyné asszony is elvoná őtet az előbbi nyájasságról, és az oroszokkal megállatá a királynak ajtaját, hogy senki be nem mehet vala a királyhoz. Arra vivé az urát, hogy mindenbe megmutatná az ő királyi felséges voltát. Csak ritkán engedé, hogy a király kijőve és audentiát ada a panaszolkodóknak. Ö szörzé, hogy supplicátiókban írná minden ember be az ő szükségét, és úgy vinné azokat be annak utána a kancellárius.

Ugyan Beatrix királyné asszony fogá Mátyás királyt az olasz dolgokra, mind az választételekre, mind ételekre, és italokra. Az híva ki Olaszországból sok jeles és mindenféle művesmestereket drága költségekkel, tudniaillik jeles képírókat, képmetszőket, kőműveseket, képfaragókat, asztalosokat, ötvesöket, jeles rézműveseket, jeles fondálókat, szabókat, ékességcsi- nálókat, gyöngyfűzőket, szakácsokat, patikárosokat: ezeknek szántalan sok füzetések járt minden holnapra. Ezek csinálák nagy költséggel Budán a királynak a drága kápolnát. Abba hozata Olaszországból, Franciaországból és Németországból jeles discántorokat, kiknek minden holnapra nagy füzetések járt. Esmét jeles orgonásokat, és igen nagy szavó papokat.