Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

elsőkötetes szerzők műveit. Hatvány Adyt és a Nyugatot anyagilag is támogatta. 1919-27 között Ausztriában, majd Németországban élt. Az emigráns és a külföldi sajtó hasábjain éles hangú cikkekben támadta a Horthy-rendszert. 1927-ben hazatért. Az emigrációban kifejtett tevékenysége miatt bíróság elé állították, és másfél évi börtönre ítélték, majd - a külföldi közvélemény nyomására - a büntetést kegyelmi úton elengedték. 1938-ban a fasizmus elől Párizsba, innen Oxfordba emigrált. 1947-ben tért vissza Magyarországra. A fiatal tehetségek bátorítója, irodalomtörténeti művei közül kiváltképp jelentős Petőfi életével és művészetével kapcsolatos munkája: az így élt Petőfi (I-V Bp., 1955-57). Regényeket és színműveket is írt. Lesznai számára nagy jelentőséggel bírt - különös tekintettel készülő családregényére - Hatvány regénytrilógiája, az Urak és emberek. Naplójában többször visszatér példaként Hatvány művére, párhuzamba állítva azt saját törekvéseivel. Hatvány Lajosnak és feleségének - Somogyi Béla leányának, Somogyi Jolánnak - nagy szerepe volt abban, hogy Lesznai az 1940-es évek végén újra elővette készülő nagyregényét, és - ahogy az a levelezésükből is kitűnik - erőteljes nógatásuknak volt köszönhető, hogy Lesznai újra nekiveselkedett a kézirat rendbetételének és kiadásra való előkészítésének. Sajnos Hatvány Lajos már nem érhette meg a Kezdetben volt a kert című regény magyarországi megjelenését.

Hauser Arnold (1892—1978): filozófus, művészettörténész, az MTA tagja (1977), a művészetszociológia egyik világhírű képviselője. Egyetemi tanulmányai idején felfogására a Szellem című folyóirat körül csoportosult filozófusok, elsősorban Zalai Béla filozófiai-módszertani tanulmányai, Lukács György és Fülep Lajos írásai voltak hatással. 1915-ben belépett az Alexander Bernát vezette Filozófiai Társaságba. 1916-ban csatlakozott a Lukács György és Balázs Béla körül kialakult Vasárnapi Körhöz. 1918-ban doktorált a budapesti tudomány- egyetemen Az esztétikai rendszerezés problémája című disszertációjával. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója volt, a művészeti oktatás megreformálásával foglalkozott. 1921-től Berlinben folytatta tanulmányait. Kezdetben a wölfflini stílustörténet kategóriái befolyásolták, majd - ezek korlátáit felismerve - arra törekedett, hogy önálló, korszerű művészetszociológiái módszert dolgozzon ki. Bécsbe költözött (1924), állást vállalt egy hlmtársaságnál, a megélhetés gondjai háttérbe szorították tudományos munkásságát. 1938-ban Angliába emigrált, megbízták egy művészetszociológiáról szóló kötet megírásával. Ez a mű, amely csak 1951-ben jelent meg, és nemzetközi elismerést szerzett, mint a művészetszociológia alapvető műve; több nyelvre lefordították (The Social History of Art (London, 1951; német eredetiben: Sozialgeschichte der Kunst und Literatur, München, 1953; magyarul: A művészet és az irodalom társadalomtörténete, I-IL, Bp., 1968-69, 1980). 1951-től 1957-ig a Leedsi Egyetemen tanított művészettörténetet. 1977 nyarán letelepedett Magyarországon, de tudományos terveinek valóra váltását súlyosbodó betegsége meghiúsította. További jelentős műve: A művészettörténet filozófiája (Bp., 1978).

Honti János (1910-1945): folklorista. 18 éves korában jelent meg magyar mesekatalógusa (Verzeichnis der publizierten ungarischen Volksmärchen, Helsinki). Számos magyar és idegen nyelvű dolgozata foglalkozik a népi mese- és mondavilág kérdéseivel (A mese világa, 1937; Az ismeretlen népmese, é. n.; Anonymus és a hagyomány, 1942).

508