Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

A naplójegyzetekben legintimebb, legbensőbb gondolataival, örömeivel és kételyeivel szembesülünk. Hogyan látta önnön szerepét e hosszú évtizedek alatt 1912-ben 27 évesen vagy 1945- ben - elsőszülött fia halálakor - 60 évesen? Mit tartott a legfontosabbnak családi kapcsolataiban, szerelmeiben és más személyes viszonyaiban? Mi és miért fájt a legjobban, és mi okozta a legnagyobb örömet? Időről-időre feltette magának a kérdést: mivégre jöttem a világra? Ki és mi boldogít, kit és hogyan boldogítok? A számvetés sohasem könnyű, a válasz sokszor keserű, hiszen kedvelt fordulatát idézve „mindig van 7 kásahegy a cél előtt”.172

Kik haladtak vele hosszabb-rövidebb ideig ezen az úton? O maga dióhéjban így összegezte legfontosabb kötődéseit 1959-ben önéletrajzában: „Asszonnyá értem. Okmánynyelven kétszer elváltam, és háromszor mentem férjhez, de nagyjából mindig jól jártam.”173 Lesznai 17 évesen ment férjhez Garay Károlyhoz, akiről a későbbi dokumentumokból semmit sem tudhatunk meg174, hiszen alig egy évvel a házasságkötés után már el is váltak. E házasságból született Garay Károly (1903-1944) - a naplóban Kariként emlegetett első hú, aki gazdálkodó, a körtvélyesi birtok ügyeinek intézője, lelkes amatőr fényképész és úrvezető volt. E házasságot egy igen viharos és mély szerelem követte, egy a forrásokból nem azonosítható Zoltán nevű úrral, akit Balázs Béla csekély szimpátiával emlegetett naplójában, és aki Lesznai bejegyzéseinek gyakran visszatérő szereplője.175 Őt követte Jászi Oszkár (1875-1958), Lesznai Anna második férje. 1913-ben kötöttek házasságot, és hivatalosan 1920-ban váltak el. Közös gyermekeik György (1915-1992) és András (1917-1998) voltak, akiket Lesznai minden írásában Istenáldáskáknak nevezett. Megrázó történetnek lehetünk tanúi, mikor Lesznai második férjének, Jászi Oszkárnak egészen más jellegű naplóit párhuzamosan olvassuk Lesznai feljegyzéseivel. Két gyökeresen eltérő érdeklődésű, habitusú személyiség képe bontakozik ki írásaikból. A feljegyzések e szempontból történő vizsgálata külön tanulmányt érdemelne, ám talán nem egyszerűsítjük a végletekig kapcsolatuk képletét, ha azt mondjuk: a házasság eleve kudarcra volt ítélve. A naplóban találkozunk még a harmadik férjjel, Gergely Tibor (1900-1978) festőgrafikussal, akit Lesznai a Vasárnapi Körben ismert meg, és akivel 1919-től haláláig együtt élt. Őt a naplóban Gergnek, Gergőcnek nevezi.176

Nagyon tanulságosak a naplónak azok a részei, amelyekben Lesznai szülei viszonyát és házasságát hasonlítja össze saját helyzetével. A „zölden befőzött” Hermin mama177 és alig pár évtizeddel később szerelmeit - és döntéseit - nyíltan vállaló, öntudatos lánya között komoly

172 Naplók (V 3670/43/9)

173 Lesznai Anna: Önéletrajz. - Előszó a Dolgok öröme című verseskötethez. I. m. 7.old.

174 Lesznai soha sehol sem említi őt, nem ír arról sem, hogy a házasságukból született fiú kapcsolatot tartana az édesapjával. Emiatt némi titokzatosság lengi körül az első félj alakját.

175 Amit személyéről sikerült megtudni, azt a kötet végén olvasható névmagyarázatoknál közöljük.

176 Személyéről és kapcsolatuk részleteiről 1. a névmagyarázatokban.

177 „Emlékszem rá, hogy egyszer csitri koromban szemtelenül azt mondtam anyámnak: »Mama te ezt nem érted, téged zölden főztek be.«” - Naplók (V 3670/43/16)

50