Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

felfogásbeli és viselkedési normákat tükröző különbségek álltak. Lesznai a Kezdetben volt a kert című regényben számos nőtípust sorakoztat fel ezen életstratégiák bemutatására. A naplóban is több olyan találkozást írt le, amelyek később mintául szolgáltak e nőalakok megformálásához.

Mai felfogásunk szerint egy nőnek, ha gyermekei vannak, kezdeményező, dinamikus és kellőképpen motivált anyának kell lennie az emocionális és gyakorlati nevelésben. Lesznai naplójában a gyermekeivel való meghitt kapcsolatnak a reméltnél (vagy elvárhatónál) kevesebb lenyomatát találjuk. Amennyire sokat foglalkozik a hozzá közelebb vagy távolabb álló ismerőseinek, barátainak személyes vagy más ügyes-bajos dolgaival, olyannyira ritkán ejti szóba a gyerekekkel, az „Istenáldáskákkal” közösen töltött alkalmakat, nem szól a közös programokról, élményekről, és csupán elvétve rögzíti beszélgetéseiket. A hiány annál szembeötlőbb, ha beleolvassunk az egyébként zárkózottnak, hűvösnek, kimértnek és fegyelmezettnek ismert Jászi naplóiba, akinek, ha a családjával együtt volt, a legfontosabb élményt és a legértékesebb időt a gyermekeivel aktívan együtt töltött események jelentették: hozta-vitte őket Körtvélyes környékén, úsztak, csónakáztak, kirándultak, bábelőadásokat rendeztek. Jászi leírásainak hangulata és bensőségessége elveti a „vakációzó” elvált apuka képét.

Lesznai gyermekeinek nevelésében a család szolgálatában álló házitanítók, nevelőnők és szolgálók mellett főszerepet vállalt Lesznai édesanyja, Hermin mama, aki gyakran állt a fiúk mellett Lesznai távollétei idején, és biztosította a lányára kevéssé jellemző, ám a gyermekek számára fontos állandó jelenlétet és a mindennapi tevékenységekhez szükséges stabilitást. Lesznainak az anyai szerepével kapcsolatos ambivalens viszonyát tovább nehezítette az elsőszülött fiával való kapcsolata, akivel nézete szerint habitusuk tökéletesen megegyezett, ám világlátásukban és felfogásukban semmi közös nem volt. A három fiú közül talán fizikailag is ő örökölte leginkább édesanyja és Moscovitz nagypapa vonásait. Az anyai szereppel kapcsolatos ellentmondások Lesznai életében még furcsábbnak tűnnek, ha elismert művészetpedagógusi teljesítményére és a diákjai körében olyannyira szeretett tanári tevékenységére utalunk.

„Gránit a siratófalban, ütem magyarajkú dalban”178 - Lesznai Anna zsidósága

Lesznai Annának a zsidóságról, általában a vallásról és saját hitvilágáról szóló fejtegetései a napló visszatérő témái az 1920 és az 1938 közti időszakban. A feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy az életében hiányzó dogmatikus vallási támaszokat milyen - már korábban is említett - gondolatrendszerekkel pótolta, és ezzel párhuzamosan hogyan alakította a zsidósághoz és kereszténységhez fűződő viszonyát, amelyet alapvetően meghatározott saját „lebegő” helyzete. Bár szülei szerelmi házasságot kötöttek, a frigyben mégis két ellentétes habitusú, kötődésű és meggyőződésű társadalmi réteg és család került szoros kapcsolatba egymással. Egyik oldalon már a névhasználatával is szilárd meggyőződését hirdető, dzsentri allűrökkel megáldott - vagy megvert - zsidó birtokos apa: Moscovitz Geyza. A másik oldalon édesanyja, a zsidó nagypol178 Lesznai Anna: Vallomás. In: Dolgok öröme. I. m. 154. old.

51