Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

Az 1912. év tervezői munkásságának egyik csúcspontját jelenti, nem véletlen, hogy teljesítmé­nyével éppen ekkor hívta fel magára Koronghi Lippich Elek figyelmét is.50 A kiállítások közül feltétlenül kiemelkedik az 1911 decemberében, a Technológiai és Iparmúzeumban megnyílt Lakásművészeti Kiállítás. Magyarországon emellett 1912. márciusában a miskolci Országos Háziipari Kiállításon látható munkáiért „Nagy Díszoklevelet” kapott, majd októberben az Ernst Múzeumban, Fényes Adolf kiállítása mellett a beszámolók szerint Lesznai Anna két szo­bát töltött meg munkáival, elsősorban hímzett párnákkal és függönyökkel.51 Magyarországi bemutatkozásai mellett 1912-ben kiállított még Párizsban (Galerie de la Rue Royale), Bécsben (Museum für Kunst und Industrie), majd Berlinben is (Keller és Reiner). A berlini kiállításról így szól naplójában: „Eredménytelen berlini kiállítás.” A dokumentumok el­lentmondani látszanak Lesznai szubjektív értékelésének. Vészi Margit a berlini kiállításról így tudósít a Művészet 1912. 9. számában: „Magyar munka sikerének örültünk a Keller és Reiner kiállítási szalon helyiségében is, ahol Lesznai Anna és Berény Róbert dekoratív hímzéseit nagy közönség csodálja nap-nap után. Lesznai Anna harminc párnáját a Wertheim Áruház megvá­sárolta és kiállította saját helyiségeiben.”52 A Wertheim Aruház teljes gyűjteménye és archívu­ma a második világháborúban bombatalálat következtében megsemmisült, ezzel a legteljesebb ismert egységes Lesznai-kollekció is elpusztult. Berlinben kiállított alkotásait - 16 fekete-fehér képpel illusztrálva - bemutatja egy ismertetés53 , mely úgy emlegeti munkáit, mint amelyek nagy népszerűségnek örvendenek Bécsben, Párizsban és Berlinben is. A képek alapján a kiál­lított munkák az ornamentális tervek közül valók, és többségük a különböző formában ismételt és variált virágkosaras, virágkelyhes motívumot alkalmazza. Balázs Béla is megemlékezik nap­lójában Lesznai bécsi, berlini és párizsi kiállításairól és „üzleti útjairól”: „Az utolsó párizsi na­pokban ott volt Máli. Nagy üzleti tevékenységben. Nem tetszik nekem, hogy csak ez a gondja. Hogy hogy akarja továbbfejleszteni a hímzőstílusát, arról sohasem beszélt. Kiütközött benne a 50 Koronghi Lippich Elek levele nem maradt fenn, így nem tudjuk, milyen ismeretek birtokában, milyen intenciók­kal kezdeményezte a találkozást a miniszteri tanácsos, oly sok művésztelep és iparművészeti kezdeményezés bőkezű támogatója Lesznaival, az akkor még csak 27 esztendős, de jó néhány jelentős tárlaton bemutatkozó iparművésznő­vel és egyben a Nyugatban rendszeresen publikáló, közismert és ekkor már önálló kötettel is rendelkező költőnővel. Lesznai Anna 1912. június 23-án kelt levelében így válaszolt Koronghi Lippich Elek megkeresésére: „Mélyen tisztelt méltóságos úr! Külföldi útról hazatérve az Iparművészeti Társulatban értesültem róla, hogy méltóságos úr érdeklő­dött munkáim iránt és beszélni kívánt vélem. Sajnos csak egy napig időztem Besten - s nem tehettem eleget kedves érdeklődő üzenetének, de remélem, hogy ősszel, ha ismét pesti lakos leszek, felkereshetem méltóságos urat hivata­lában. Hálásan veszem, ha úgy egyéni törekvéseim, mint »háziipari iparkodásaim« figyelmet és jóindulatot keltenek. Igaz tisztelettel: Lesznai Anna.’’- OSZK Levelestár 51 „Lesznai Anna két szobát töltött meg hímzéssel, párnákkal, függönyökkel. Neve maholnap a köztudaté és min­denütt, ahol megbecsülik a professzori beleártástól ment iparművészeti holmikat, ahol a közvetlen meleg természe­tességet előbbre helyezik a sablonokról lerajzolt iskolás erőlködésnél, mindenütt található hol egy párnája, hol egy térítője.” - Bálint Aladár: Figyelő: Fényes Adolf új képei. Nyugat, 1912, 21. sz. 693. old. 52 Művészet, 1912/9. sz. 366-368. old. 53 Jaumann: Neu-Ungarische Bunt-Stickereien von Anna Lesznai - Budapest (Új magyar színes hímzések Lesznai Annától). Stickerei Zeitung und Spitzen Revue, 1912. december L, XIII.évf. 3. szám. 76-83. old. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom