Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1917 Ornamens, mese, tánc egysíkúsága. Itt nem válik egy forma a másik magasabb rendű tartalmává, nincs forma és tartalom viszony - azonosság van. Nincs küzdelem (egybeforrási küzdés az szeretet), nincs törekvés - tehát nem etikus -, de szimbóluma a harmóniának, olyan vallásos, mint a rítus, olyan szent, mint amilyen egy tükör lenne Szűz Mária kezében. (...) Hauser szerint az, amit én kompozíciónak nevezek, az maga a mű mint olyan. A valódi kompozíció szerinte csak a formális, mondjuk, pl. a vászon síkjára kötött formai megnyilvánulások rendje, törvényszerűsége. Szerintem a formai és sokrétegű tartalmi elemek összességének egybetartó, egyszersmint centrifugális, másrészt centripetális törvénye. Az az összkompozíció nem a mű maga, mert a műnek abszolút vonása és Isten előtti jelentősége nem tartozik alá. Élménynek „van”-ás felel meg, lét a metafizikai téren jelentésnek, értelemnek - jelentőség. Jelentősége csak egy, a harmóniába illesztett egyénnek lehet. (...) Mannheim: Anyag és tartalom? Mi erkölcsösebb: megelégedni egy könnyelmű, rövidlátóan jóhiszeműségű erkölcsben, vagy belenyugodni saját tökéletlenségünkbe? A művészetet kivetítő metaformai princípium nem lehet sem vallásos, sem etikai, sem tudományt kereső, különben vallást etc. produkált volna. (...) Illusztráción, meseillusztráción kéne gondolkodni: mi a törvénye, jogosultsága? A könyv: új egység, mely egybefűzi a szöveget a képpel (dal és vers). (...) A jó Isten segedelmével! A mese lélekvalóság: ha a hős fél, sárkány áll előtte, ha mer neki menni, a sárkány 7-9 feje lehull, ha megöleli, királylány lesz belőle. A győzelem öl, a szeretet teremt. Idődíszítő ismétlés: tagolja az időt. Nyomatékot ád. Legősibb aláhúzás, mikor a szó és a jelentés azonosak. Időkitöltés és időnyerés is az elbeszélő szempontjából. Fokozás, szoborhoz vezető lépcső - felemeli a képzeletet. A jó Isten segedelmével! Folytatható ornamentum és zárt ornamentum? A folytatható ornamentum a „végtelent” díszíti, ezért ornamensebb, „mesébb” a zárt ornamentumnál, mely a véges teret díszíti. A mese ideje is végtelen (világnézet - meséé), és ez átszületik a lélek által meseműfajba. A szőnyegszerű és végtelen frízek talán más sokban, mint a lezárt ornamentum! Ezen gondolkodni kéne. A jó Isten segedelmével! Helyes ornamentikához két úton lehet jutni: az anyagból lassan kibontakozik a beléje zárt, véle gyakran azonos lélek, az anyag lelke (keresztöltés); a jelenségekből bontakozik ki a lélek, a természet formáiból (keleti, gótikus és jó reneszánsz dekorativitás); harmadiknak sejtem lehetőségét: tiszta lélek játszik a megjelenítésre szükséges valóságparány- nyal, legjobb „mágikusnak” ható ornamensek. Az ornamentika azért díszíti elsősorban a teret, mert érzi a művészet zsákutca voltát, és ezt önnön alávetésével szimbolizálja talán. A figurális ornamens mért csak fejlett, és a kollektív lélek irányában fejlett kultúrában terem (kelet)? - Mert kell, hogy a lélek felette álljon az anyagnak, a jelenségnek, önnön individuális voltának, 148
