Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Adattár - Életrajzi jegyzetek

Kölcsönösen írtak kritikát egymás köteteiről, Bálint György bí­rálatai a költészeti útkeresés időszakában támogatók lehettek Radnótinak. A baráti társaságból talán őt hívták be legkoráb­ban katonának, a több hónapos katonaságokat 1940-től a mun­kaszolgálatok követték. 1942 áprilisában feleségével, Csillag Vera grafikussal, Cserépfalvi Imre könyvkiadóval és Kovács Imre íróval együtt kémkedés gyanújába keverték, vádirat és bírósági tárgyalás nélkül fogva tartották. A vádak nem nyertek bizonyí­tást, szeptember 12-én kiszabadult, de már október 27-én a gödöllői munkaszolgálatos táborba került. Onnan nemzethű­ség szempontjából megbízhatatlanként szigorított munkaszol­gálatra Ukrajnába hurcolták, ahol 1943. január 21-én tisztázatlan körülmények között meghalt. A Bálint György em­lékére írott, megrendítő Ötödik ecloga töredék maradt. Bárdos József (1916-1944) Bárdos Artúr színigazgató, rendező fia, orvos. Munkaszolgálatosként orvosi feladatokat is ellátott, Radnótival együtt az első lépcsőben indult el Borból. Útközben igyekezett kórházba juttatni a végsőkig legyengült költőt, de nem járt sikerrel. Egyike volt azoknak, akiket elhajtottak egé­szen Németországig és ott koncentrációs táborban halt meg. Baróti Dezső (Torda, 1911. okt. 2.-Bp., 1994. szept. 5.) A Sze­gedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja volt. Rad­nóti Miklóssal és Ortutay Gyulával egy napon védte meg doktori disszertációját magyar irodalomból Sík Sándornál. A Gyerekkor című versét Radnóti neki ajánlotta. Kortárs útleve­lére (Radnóti Miklós 1909-1935) címmel életrajzot írt barátjáról. Beck Judit (Bp., 1909. aug. 16.-Bp., 1995. ápr. 20.) Beck Ö. Fülöp szobrász lánya. Testvére, Beck András szobrász 1939 során fejportrét készített Radnótiról. Másik testvére, Beck Bálint Endre: Gyertyafénynél, 1940 (MZSM) Márta Gyarmati Fanni osztálytársa volt a gimnáziumban. Festőnek tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1938 és 1939 kö­zött Londonban és Párizsban restaurálással foglalkozott, a vi­lágháború kitörésekor tért haza férjével, Gombosi György művészettörténésszel. Ez idő tájt találkozott újból Radnótival. Közös társaságuk lévén sűrűn voltak együtt koncerteken, ba­ráti összejöveteleken, túrákon és evezéseken. 1941 elejére sze­relem bontakozott ki közöttük, ami közel egy évig tartott. Többek között a Harmadik ecloga és a Zápor című versek, va­lamint Beck Judit Radnóti-portréja és fotók őrzik ennek az ér­zelmi fellángolásnak az emlékét. Beck Judit végül elvált Gombosi Györgytől és Major Tamás felesége lett. Boda Boriska - Molnár Ilona, Radnóti Miklós mostohaanyja révén „unokatestvér". Boldizsár Iván (Bp., 1912. okt. 30.-Bp., 1988. dec. 22.) A Páz­mány Péter Tudományegyetemen orvosi és bölcsészeti tanul­mányokat folytatott. Munkatársa volt a négy számot megélt Névtelen Jegyzőnek, Bethlen Iván néven versei jelentek meg az Új magyar líra című antológiában. 1935-ben részt vett a Szol­gálat és írás Munkaközösség megalakításában. Munkatársa volt a Nemzeti Újságnak, itt jelentek meg kritikái a Kaffka Margit művészi fejlődésérő\ és a Járkálj csak halálraítélt!-ről. 1936-tól a Cserépfalvi Kiadónál dolgozott, 1938-tól a Pester Lloyd egyik szerkesztője lett. A háború alatt behívták katonai szolgálatra, fogságba esett. Radnóti neki is írt búcsúlevelet. Gyarmati Fanni a háború vége előtt két hétig Boldizsár Ivánéknál lakott. 1945 után főként újságíró, a PEN Club elnöke, országgyűlési képviselő. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom