Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Adattár - Életrajzi jegyzetek

Brachfeld Olivér (Bp., 1908. febr. 18.-Bogota?, 1967 v. 1975. dec. 16.) Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, 1925 és 1927 között Alfred Adler tanítványa volt. 1927-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen katalanisztika szakra járt. 1930- ban megvédett doktori értekezésében a katalán népballadák­ban megjelenő magyar vonatkozásokkal foglalkozott. 1931-től Spanyolországban élt, a kortárs magyar irodalom, valamint Alf­red Adler, Carl Gustav Jung stb. műveinek spanyol nyelvű for­dítója volt. A polgárháború elől Párizsba menekült, 1937 nyarán a nemzetközi írókongresszuson megismerkedett Radnótival, aki az ő tolmácsolásában ismerte meg Lorca költészetét. Bruckner Jolán - Grosz Dezső felesége. Testvérei - dr. Rosin- gerné Bruckner Lenke és Bruckner Árpád fogtechnikus - Dob- sinán éltek. Buday György (Kolozsvár, 1907. ápr. 7.-Coulsdon, 1990. jún. 12.) A szegedi tudományegyetemen jogot tanult. A Szegedi Fi­atalok Művészeti Kollégiumának elnöke volt, jó szervezőkész­ségével, nagy munkabírásával, meghatározó szellemiségével országosan ismertté tette a csoport munkáját. Fametsző mű­vészetét nem csak itthon, hanem nemzetközileg is elismerték: munkái többször kapták meg a Magyar Bibliofil Társaság Az év legszebb könyve címet, 1938-ban a londoni Royal Society of Pa­inters Etchers and Engravers is külső tagjai közé választotta. A Kaffka Margit művészi fejlődése című kötetet tervezete, az Új­hold című verses kötetet illusztrálta is. Radnóti neki ajánlotta Estefelé című versét. A háború kitörésekor Londonban volt mű­vészeti ösztöndíjas. Magyarország németek oldalán való had- balépését sajtónyilatkozatban ítélte el, ezért megfosztották magyar állampolgárságától. Feladatot vállalt az angol kül­ügyminisztérium háború elleni tevékenységében. Részt vett az Angliai Magyar Tanács szervezésében, a Szabad Magyarok Egyesülete munkájában. A Nemzeti Segély Bizottságon keresz­tül élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok hazajuttatását koor­dinálta. 1946-ban a kultuszminiszter, Ortutay Gyula felkérésre megalapította és vezette a rövid életű londoni magyar kultúr- intézetet. 1956-tól a coulsdoni idegszanatóriumban kezelték, az itt berendezett műteremházban folytatta művészi munkáját. Cserépfalvi Imre (Cserépfalu, 1900. júl. 28.-Bp., 1991. jún. 22.) 1928-ban Párizsból hazatérve az Hachette Könyvkiadó ma­gyarországi képviseletét látta el. 1929-ben megnyitotta üzletét a Váci utca 10-ben, ahol később Radnóti szívesen elidőzött a rokonszenves tulajdonos és a francia nyelvű könyvek, lapok kedvéért. Cserépfalvi 1934-ben kezdett könyvkiadással foglal­kozni. 1937-ben kezdeményezte egy szabadságról, emberi mél­tóságról szóló versantológia összeállítását, a munkára Cs. Szabó Lászlót, József Attilát és Radnóti Miklóst kérte fel. Az Európai költők antológiáját végül Faludy György rendezte sajtó alá. József Attila életművét, emlékét gondozta: a versek összkiadá­sát, a kortársak emlékiratainak megjelentetését szorgalmazta, anyagilag támogatta. 1938 decemberében Haiman György ter­vezésében, Cserépfalvi kiadásában megjelent Radnóti Miklós Meredek út című kötete, ami elnyerte Az év legszebb könyve díjat. Ő jelentette meg az Egy magyar táncosnő című, Vas Ist­ván felesége, Éti halálára összeállított emlékkönyvet is. Még 1943-ban is adott megbízást Radnótinak, ekkor készült el Cervantes Don Quijotéjának ifjúsági átdolgozása. 1944-ben Radnóti kezdeményezésére verskötetre szóló szerződéssel vár­ták a munkaszolgálatból hazakerülő Zelk Zoltánt. 1942 áprili­sában koholt kémkedési vád alapján Bálint Györggyel, Csillag Verával és Kovács Imrével együtt letartóztatták. Bizonyítékok hi­ányában az eljárást végül megszüntették. 1944 márciusától buj­kálni kényszerült, mert szerepelt a Gestapo letartóztatási listáján. Csillag Vera (Bp., 1909. dec. 5.-Sydney, 1997. ápr. 29.) Jaschik Álmos magániskolájában és Bortnyik Sándornál képezte magát tervezőgrafikussá, könyvművésszé. Dolgozott a Franklin, a Révai, a Cserépfalvi és a Pantheon kiadóknak. 1937 és 1938 között a Tükör magazin egyik rajzolója volt. Férjével, Bálint Györggyel együtt Radnóti Miklós baráti köréhez tartozott, bizonyítják ezt a nekik szóló dedikációk, tréfás Radnóti-versek és Csillag Vera Radnóti-kötetekhez készített szép könyvköté­sei, igényes tipográfiai munkái, rajzai. Ő tervezte a Szerelmes versek antológia kötését, tipografizálta a Johan Huizinga Válo­gatott tanulmányok és az Orpheus nyomában műfordításköte­teket, rajzolta a Karunga, a holtak ura című mesekönyv díszeit. Demjén József (Hódmezővásárhely, 1907. febr. 19,-Szovjetunió, 1943) Az 1920-as évek végén fotóriporterként kezdte pályáját Debrecenben, ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban Budapestre költözött, a Pesti Hírlap szerkesztőségé­Bálint Endre: Gyertyafénynél, 1940 (MZSM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom