Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Adattár - Életrajzi jegyzetek
„három barátom elment s mindhárom elveszett." (Péntek) ÉLETRAJZI JEGYZETEK Aba Novák Vilmos (Bp., 1894. márc. 15.-Bp., 1941. szept. 29.) A festővel 1931 őszén barátkozott össze Radnóti, amikor Aba Novák a szegedi Dóm téren feltárt 13. századi Dömötör-torony falképeit festette. Aczél György (Bp., 1917. aug. 31.-Bp., 1991. dec. 6.) A harmincas évek közepétől szociáldemokrata pártnapokon, munkásrendezvényeken, a Vajda János Társaság rendezvényein előadóművészként, színészként lépett fel. Rendszeresen járt Kun Miklós szombati szalonjába. Baráti viszonyba került többek között Radnóti Miklósékkal, Bálint Györgyékkel, Vas Istvánnal, Kovács Margittal, Schöpflin Aladárral, Dési Huber Istvánnal, Ortutay Gyulával, Zelk Zoltánnal, Komlós Aladárral, Vajda Lajossal. 1942-ben együtt volt munkaszolgálatos Radnótival, kicsit később Vas Istvánnal. Sokaknak szerzett hamis papírt, búvóhelyet, megmentette Vas István életét. A Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani fegyházra ítélték, 1954-ben szabadult. 1957-től politikai pályafutása töretlen, a kulturális élet irányítója volt. Babits Mihály (Szekszárd, 1883. nov. 26.-Bp., 1941. aug. 4.) Babits Mihály három szempontból is fontos személy volt Radnóti Miklós életében: egyrészt ő a költőfejedelem, akinek véleménye megmérettetés, továbbá szerkesztője a Nyugatnak, ahova rangot jelentett tartozni, és nem utolsósorban kurátora a Baumgarten-alapítványnak. Kezdetben Babits nem válogatta be Radnóti felajánlott verseit az Új anthológiába, elmarasztaló bírálatokat írt verseiről, évekig elutasította jelölését a Baum- garten-díjra. Ezek a bírálatok indulatokat váltottak ki a fiatal költőből: átkozódó leveleket írt Babitsról menyasszonyának, tehetetlenségében gúnyverseket faragott az „agg koszorús"- ról. 1936 novemberében a Nyugat kiadásában megjelent a Járkálj csak, halálraítélt! című kötet, és ez meghozta Radnótinak a Baumgarten-jutalmat is. Egyre több verse, tanulmánya jelent meg a Nyugatban. Babits Mihály halálakor Radnóti megrendültén mérte fel naplójában a veszteséget, megszületett a Csak csont és bőr és fájdalom című vers. Bálint György (Bp., 1906. júl. 9.—Sztarij Nyikolszkoje, 1943. jan. 21.) Radnótival való ismeretsége a magyar könyv válságáról 1929 márciusában tartott vitaesten kezdődhetett. 1932 áprilisában előadást tartott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában. Kialakult barátságukat jelzi, hogy ugyanez év nyarán csatlakozott Radnótiék tátrai nyaralásához. A Bálint Györgynek ajánlott 1932. július 7. című vers ennek a kirándulásnak az emlékét őrzi. Ámos Imre: Látomás angyallal és létrával, 1941 (MNG) 179
