Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Radnóti Miklós és kortársai - A harmadik munkaszolgálat

„Vasárnap, Szent István napján, a tábor lakói visz- szakapják bakancsaikat. A következő nap már földmunkára sem hajtják ki a rabokat. [...] Délután az  la recherche-et olvassa Miklós a barakkunkban. A bakancsosztás előtti napokban írta ezt a verset. Másnap, hétfőn már nem csillézünk, földmunkát sem végzünk, hanem mindannyiunkat erdőirtásra osztanak be. Erősödik a partizánveszély, rajtaütész- szerű támadástól retteg a keretlegénység; az erdő felől várható a partizánok hirtelen felbukkanása. [...] nyolcas csoportokban húzzuk-vonjuk az óriás rönköket, erőlködünk, mert hajszolnak, szinte inunk szakad; karunk, lábunk teli horzsolással, ruházatunk már szinte foszlányokban. Reiner Bandi, Sági, Radnóti, mi egy brigádban kaszaboljuk a dús erdőt, reménykedve, hogy partizánok találnak reánk. Egy múló pillanatra a szabadulás csodájában reménykedünk." (Andai 2003. 34.)

„... egyetlen válaszlap sem jött eddig egyikünknek sem, valami tévedés folytán. De nagyon nyugtalan és ideges vagyok, s azt sem tudom, hogy megkapod-e, amit írok. Ismétlem, Édes, hogy jól vagyok, egészséges, szép és egészséges vidéken, hegyek közt dolgozom."

(Radnóti Miklós levele Gyarmati Fanninak 1944. aug. 16. közli Ferencz 2005. 683.)

„Miklós estefelé ismét a barakkunkban van. Sápadt, borostás arcán szomorú, tanáros mosoly. Most készült el eclogájával. Egy kicsit nógatni kell, hogy olvassa fel versét. Junger priccse körül gyülekeznek az érdeklődők. [...] Parancs takaródéra. Miklós nem tudja befejezni a felolvasást. Sürgősen vissza kell mennie a hatos barakkba. Junger elkéri tőle az Avalát. Másnap alkonyaikor Junger olvassa fel a Nyolcadik eclogát." (Andai 2003.36-37.)