Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Radnóti Miklós és kortársai - A harmadik munkaszolgálat
WziuLÁ. ilLxşa. IctivL-e. , <uMuUX s <* PKtpoUÜtji tektpjf' mj. #iu*Á tj. teJŐnyo( «*. HcJfdtój^Á. kí-nAtf eÁeÁ&JN a. ou»*. *■ C4*Jí ^ ***, c*^- *>-,4*. htc^a. « Jink, -f&rw.iúií lih^-e. cLni^' o. <Uf>xiAt Jt, a, „ haJ^jJL c*At Ivü^o^íí* kub^hfj- <u «&>*. A ^ tXAjroJLX oUf^ fel io. jr^KK ílMnn.kuí Jţ^k^ brr^^a*. f> kjfptUur*, UÁMv, repUuA. *. fofyrl, V&Á, -Uly/lri& ^tc(/a oM-r\, ieif-rn. . Ifaltfí oMLtOvl fvij ! 0, ‘bie^o-lM-t 4u^ cu <u <r^cr\ ’fawJíx Sew K&. fájtig ? r iras\ y*»Jt euu^iítv -te uv> uJ^kA íj <u&v ^y+itoiş., cJu. itdea. h*Mf i hvieubr -« k/r\tfo-1 izsa •« cf6 tjuLA ine^ ' aA*f BX^ t Asxevhce&A ö • Lap a temesvári Déli Hírlap 1944. október 30-i számából (Magántulajdon) 1944 szeptemberének első két hetében a bori felszámolás során több tábor lakói kerültek össze a Lager Brünnben. Itt találkozott Radnóti többek között Justus Pállal, Mária Bélával, Kardos G. György- gyel és Szalai Sándorral, akire öt vers - a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az  la recherche, a Nyolcadik ecloga és az Erőltetett menet - kéziratát bízta. Szalaiék a második lépcsőben, szeptember 29-én indultak útnak, ám a következő napon a partizánok rajtaütöttek menetükön és kiszabadították őket. Szalai Sándornak köszönhető, hogy a versek az első adandó alkalommal megjelentek. 164 „Már az első Heidenau tábori napoktól kezdve barátság szövődik Radnóti és Junger között, amely később meghitté mélyül. Vacsoraosztás után, takarodó előtt Miklós gyakran barakkunkban tartózkodik; felkúszik Junger priccsére, s onnan lógázza a lábát. Majd előkerül egy kis kockás szerb iskolai füzet - Avala -, s abból olvas fel nekünk a fülledt nyári alkonyaiban [...] Radnóti bori verseinek, a Hetedik eclogának első hallgatósága a mi ötös barakkunk. Miklós halkan, meleg hangon és hévvel olvassa költeményét. Több Avalája is van; javítgat versein, és új füzetekbe tisztázza. Háy Kari illusztrációkat készít hozzájuk." (Andai 2003. 32.) ÄBana i :3r ' y ...... „Egri tartózkodásom első napjaiban [1945. február közepe] fölkeresett dr. Négyessy Árpád polgári demokrata párti képviselő, az azóta elhunyt Ágoston Julián cisztercita rendi szerzetes-költő és az Igazság című egri napilap egyik főszerkesztője. Egy messziről, az ország határain túlról érkezett újságot tettek elém, melyben egy teljes oldalt a jugoszláviai Borba deportált magyar költők versei töltöttek meg, élükön Radnóti Miklós Hetedik ecloga című költeményével, amely ott Az alvó tábor címet viselte, és az  la recherche... című Radnóti- verssel. Elmondták, hogy az újságot egy bori deportált hozta magával Egerbe, a kabátzsebében, összehajtogatva. Sajnos, Az alvó tábor harmincadik verssora teljesen olvashatatlanná vált, mert a hajtogatás mentén a rossz minőségű újságpapír el- rongyolódott. Elmondták a szerkesztők, hogy nagyon szeretnék mindkét verset közölni, de a megcsonkult költeményt nem akarják ilyen állapotban megjelentetni. Arra kértek, »pótoljam« az eltűnt sort, vagyis írjak helyébe egy másikat. Egy napig gondolkoztam a dolgon, és végül teljesítettem a szokatlan kérést, mert úgy véltem, legfontosabb, hogy a verset itthon is minél előbb megismerjék [...] a Nemzedékben [1945. ápr. 15. 38.] az utolsó sor így olvasható: ismét megjelenik, szuronyuk hegye villog a fényben. [...] 1945 februárjában, mint mindenki, én is erősen hittem, hogy Radnóti Miklós túlélte a deportálást, a háborút, és nemsokára viszontlátjuk. Bizonyosra vettem, hogy nem fog neheztelni rám, ha elmondom neki a történteket, sőt talán jót fog mulatni rajta. Részéről csak szépet és jót tapasztaltam. Egyike volt annak a négy költőnek (a másik három: Takáts Gyula, Vas István és Weöres Sándor), akik első verseskötetem megjelenése után közösen írt lapon üdvözöltek és bátorítottak engem, az ismeretlen vidéki költőt. Ez 1939-ben történt." (Kálnoky 1975. 771-773. közli Réz 1999. 374-378.)
