Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Keserű Katalin: A kanonizációról és az 1960-70-es évekről, melyeket fél évszázad után sem felejt el az, aki átélte
KESERŰ KATALIN: A KANONIZÁCIÓRÓL ÉS AZ 1960-70-ES ÉVEKRŐL, MELYEKET FÉL ÉVSZÁZAD UTÁN SEM FELEJT EL AZ, AKI ÁTÉLTE EURÓPA XX - XXI ■ század > Ausztria bocsánatot kér Belgiumtól [1914] Franciaországtól [1914] Nagy-Britanniától [1914! Olaszországtól [1915] Oroszországtól [1914! Romániától [1916] Szerbiától [1914] az Amerikai Egyesült Államoktól [1917] Bulgária bocsánatot kér Belgiumtól [1915] Franciaországtól [1915] Görögországtól [1917,1941] Nagy-Britanniától [1915] [1941] Olaszországtól [1915] Oroszországtól [1915] Romániától [1916] Szerbiától [1915, 1941 ] ; Csehország bocsánatot kér Magyarországtól [1919]; Finnország bocsánatot kér Oroszországtól [1941]; Franciaország bocsánatot kér Algériától [1954] Ausztriától [1918] Magyarországtól [1919] Marokkótól [1921] Németországtól [1918] Törökországtól [1918] Vietnamtól [1946] ; Görögország bocsánatot kér Bulgáriától [1917] Törökországtól [1920] ; Hollandia bocsánatot kér Indonéziától [1947] ; Horvátország bocsánatot kér Boszniától [1993]; Lengyelország bocsánatot kér Csehországtól [1968] Oroszországtól [1920] Szlovákiától [1968]; Magyarország bocsánatot kér Belgiumtól [19143 Csehországtól [1968] Franciaországtól [1914] Nagy-Britanniától [1914,1941 ] Olaszországtól [1915] Oroszországtól [1914,1941] Romániától [1916] Szerbiától [1914,1941] Szlovákiától [1968] az Amerikai Egyesült Államoktól [1917, 1941] ; Nagy-Britannia bocsánatot kér Ausztriától [1918] Egyiptomtól [1956] Magyarországtól [1918] Németországtól [1918] Oroszországtól [1918] ; Németország bocsánatot kér Belgiumtól [1914,19413 Dániától [1940] Franciaországtól [1914,19393 Görögországtól [1941] Hollandiától [1940] Lengyel- országtól [19393 Luxemburgtól [1940] Magyarországtól [19443 Nagy-Britanniától [1914, 19393 Norvégiától [1940] Oroszországtól [1914,1941] Romániától [1916] Szerbiától [1914,1941] az Amerikai Egyesült Államoktól [1917,1941] ; Olaszország bocsánatot kér Albániától [1939] Ausztriától [1915] Etiópiától [1935] Franciaországtól [1940] Görögországtól [1941] Magyarországtól [1915] az Amerikai Egyesült Államoktól [19413 ; Oroszország bocsánatot kér Afganisztántól [1979] Ausztriától [1914] Csehországtól [1968] Észtországtól [1940] Finnországtól [19393 Lengyelországtól [19391 Lettországtól [1940] Litvániától [1940] Magyarországtól [1914,19563 Németországtól [1914,19533 Romániától [1940] Szlovákiától [1968] Portugália bocsánatot kér Angolától [1961] Mozambiktól [1963] ; Románia bocsánatot kér Ausztriától [1916] Bulgáriától [1916] Magyarországtól [1919] Németországtól [1916] Oroszországtól [1941] ; Spanyolország bocsánatot kér Marokkótól [1921] ; Szerbia bocsánatot kér Boszniától [1992) Horvátországtól [1992] Koszovótót [19993 Magyarországtól [1919] Szlovákia bocsánatot kér Magyarországtól [1919] Oroszországtól [1941] ; Törökország bocsánatot kér Ciprustól [19743 Franciaországtól [19143 Nagy-Britanniától [19143 Oroszországtól [1914] Szerbiától [1914] SI-LA-GI: Bocsánatkérés, 2006-7. C-print lana.16 Azóta már a gyakorlatban szerzett tudás is hozzájárult a készségek kialakulásához. Mivel a ma elemzendő példa a művészet kanonizációjára vonatkozik, kérdés: követi-e a megelőző eseményeket, melyekben alkotókat és műveket dobtak fel/veszejtettek el a hullámok; megjelenik-e benne korrekciós szándék, összefügg-e mindez a központi állami intézmény szerepével, feladatával, hogy hiteles és egyúttal emlékezetes képet adjon a művészet koráról egy szigorúan válogatott, nemzetközi mércével nemcsak mérhető, de azt a mércét helyi értékekkel tágítani, erősíteni képes műtárgyanyaggal. 2. Személyes benyomásom szerint - kanonizációs szempontból - a modern és kortárs művészet területén az ún. „1960-as éveké" a pálma a „vizuális művészetek" alkor(szak)ai közül. A kanonizáció aktorai, azaz a művészek, a művészettörténet, a gazdaság és a társadalom - talán a politika és a történelem kivételével - máig ennek a fogalomnak és a benne sűrűsödő eseményeknek szentelték a legtöbb figyelmet. Konferenciát azonban még nem rendeztünk róla. A mai az első, témánk mégis az MMA 2013-as, Paradigmák a művészetben című konferenciájához (szervezője, a koncepció kitalálója Ács Margit) látszik hasonlítani.17 Thomas Kuhn híres tézise a tudomány paradigmáiról ugyanis nem csak a tudományokra érvényes. Egy addig perifériális (tehát létező, csak nem figyelt) jelenségre 16 Szegedy Maszák i.m. 17 A konferenciakötetet szerk.: Szász László, Bp. MMA 2014, összefoglalója Ács Margittól: 369-373 : 41
