E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Képzőművészeti gyűjteménye - b) „Zichy Mihály rajzalbumát végig nézni, valódi dobzódás” Bevezető (E. Csorba Csilla)
kép, kétszer olyan széles rámában”15 - is megemlékezett. Az Öreg ember nem vén ember című regényében Verescsa- gin különös festészeti technikáját említi meg: „hogyan lehet a világosságot festék helyett kaparókéssel előidézni; hogyan csinálja Verescsagin a fehérrel fehérbe festett keleti képeit borotva segélyével, hogyan fésüli meg Pállik a bége- tésig élethű juhait acélvillával, mint uralkodik Böcklin a kobalttal és ultramarinnal minden kortársai fölött?”16 Teleki Sándor kohói otthonát múzeumnak nevezte: „A kohói kastély, európai fogalmakkal mérve is, nevezetes egy hely. Múzeumot, amely engemet jobban érdekelt volna, mint ami itt van összegyűjtve, még nem futottam végig.” - vallja Petőfi Költőn című írásában. „Nagyszerű aquarelle-gyüjtemény, azok között a költő Hugó Victor- nak több megragadó, többnyire zivataros, kísérteties tájakat ábrázoló, tussal és veressel festett képe [...] Régiségek, miknek értékét hajdani birtokosaik neve ezerszeresiti: költők, művészek és fejedelmek emlékei.”17 Zichy Mihály- nál tett látogatásakor feltűnő számára, hogy a festő atelier-jével „szomszédos szoba maga egy kis múzeum.”18 A létező és fiktív környezet regényeiben átjárhatóvá válik, így az Eppur si muove Apelles csizmadiái fejezetében Tseresnyés uramnál felbukkan a falon négy, Teli Vilmos élettörténetéből vett jelenet19 - e metszetek (1. tételszám) később az író komáromi családi környezetére emlékeztetőén - hagyatékának is részét képezték. Komáromban nővérével, Eszterrel közös szobájukat díszítette a svájci szabadságharcos életéről szóló sorozat, édesanyjuk halála után Eszter nővére kérte magának néhány más tárggyal együtt emlékül.20 Sajnos a regényekben említett, s életrajzilag is igazolható szerzeményeiről, így a pontosan leírt Victor Hugo-rajzról, az árverésen tulajdonába került Orlai Petrich- festményről, az Attila menyegzője címűről, s a több regényben említett Ernest Meissonier-képről valamint a William Hogarth-metszetről - kinek képe szintén a falát díszíthette -, nincsenek azonosításra alkalmas adataink. Vásárolt-e Jókai külföldi útjain, elsősorban Párizsban és Itáliában értékes festményeket, rajzokat, szobrokat? A németországi útja során 1874-ben meglátogatott berlini írók otthonát leírva megemlíti, hogy „klasszikus szobrok, egzotikus növények, művészi becsű képek”21 díszítik azokat. A társadalmi életet élő Jókai Bajza utcai nagy dolgozószobáját a látottak jegyében rendeztette be, illetve rendezték be számára. A lakásában, a falakon megjelenő képeken keresztül az író a nyilvánossághoz is szólt, a társadalomban betöltött státuszáról is vallott, éppen ezért a legnagyobbaktól az újságrajzolókig mindenki fontosnak tartotta, hogy egy-egy művel csadakozzon a fejedelmi gyűjteményhez. Az író lakását, szalonját, dolgozószobáját már életében többször leírták, lefényképezték, így sem számára, sem annak, aki az önreprezentációt fontosnak tartotta, nem volt mindegy, hogy ki szerepel az enteriőrben. Míg korábbi lakásaiban esetlege - sebb volt a berendezés, a Bajza utcai, nagyszabású dolgozószoba otthonos, mégis reprezentatív berendezése már gondos, odafigyelő ember munkája, Jókai Róza ízlését, mértéktartását is dicséri. Jókai lakásaiban a maga és rokonai által gondosan megteremtett miliő, benne az értékes, vagy az élő emlékezetet biztosító műtárgyak tömege nem maradt hatástalanul írásművészetére sem. A gyermekkori álom, hogy világhírű festő legyen, idősebb korában sem hunyt ki belőle teljesen, regényeiben nemegyszer kicsit kérkedve csillantja meg festészeti ismereteit. A csak bennfenteseknek tudható szakmai titkokat előszeretettel írja meg, többször mond kritikát egy- egy képről, máshol igazi műelemzést olvashatunk tőle. Szerepe van Munkácsy, Zichy, Feszty műveinek születésében, témaválasztásában, sikerre vitelében. Idősebb korában inkább „gyerekei” ítéleteire hagyatkozott, s friss információkra, ismeretségekre csak a fiatalok, Feszt)' Árpád és Jókai Róza révén tett szert. „Jókai nem ismert a fiatal írói, művészi generációból senkit” - állítja Fesztyné Jókai Róza visszaemlékezésében, igazolva azt a jó szándékú törekvést, hogy ő, a fogadott lány azt szerette volna, hogy Jókai „igazán apja és királya legyen az író, művész világnak”.22 A Feszty-szalon egyedi, utánozhatatlan hangulatot árasztó estjein az írók és művészek közül gyakori vendég volt Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai, Tornyai János, Zala György, Fadrusz János, Gozsdu Elek, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Justh Zsigmond, Gárdonyi Géza, Kiss József és Réti István.23 A művészeket az irodalomhoz feltehetően Bródy Sándor közvetítette, akinek érzékenysége, érdeklődése a képzőművészetek, különösen a nagybányaiak iránt közismert volt. A nemegyszer jelmezes, cigányzenés, spirituális szeánszokat is imitáló, sok ötletet megvalósító estek és Feszty Árpád szeretetreméltó, bohém személyisége felkeltette Réti István festő érdeklődését is. E hármas találkozásból több Jókai Mórról készült rajz, festmény született. A Jó- kai-Feszty-szalon vonzására „1899 legelején Réti Nagybányáról a fővárosba utazott, hogy eleget tegyen néhány 184