E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Képzőművészeti gyűjteménye - b) „Zichy Mihály rajzalbumát végig nézni, valódi dobzódás” Bevezető (E. Csorba Csilla)
ott kínálkozó arcképmegrendelésnek. Ekkor festette meg Jókai Mór és Herczeg Ferenc portréját”24- írja róla mo- nográfusa. E megállapításnak ellentmond, hogy 1898-as datálással látta el Réti a Nemzeti Galériában található Jókai Mór ebédnél című ceruzarajzát25, amely előképül szolgált egy megfestendő olajfestményhez, azaz már 1898- ban foglalkoztatta az író megfestésének gondolata. E jól sikerült, találó rajz alapján készült a „Jókai ebédelés közben, arcképvázlat 1899 év elejéről” című olajvázlat. Hány formában örökítette meg Réti István Jókai Mórt?26 Az 1960- ban megjelent monográfia szerint Jókai arcképe ekkor két változatban készült el, de „festett róla Réti még egy, csak a fejet ábrázoló kis képet, és kortársak visszaemlékeznek egy egy-ülésből festett kis olajvázlatra is.”27 Ez utóbbi lehet a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, bensőséges ebédelési jelenetet ábrázoló kép.28 A Réti képeknél való időzés annyiban indokolt, hogy a hagyatéki listában szereplő festmény végül nem került a Petőfi Ház gyűjteményébe, így a Petőfi Irodalmi Múzeumba se, de annak oldalági változata, a vázlata igen. A Jókai-festmény készülésének időpontja egybeesik az író életében bekövetkező életmódváltással, Nagy Bella színésznővel kialakult intim kapcsolatának a nyilvánosság előtt még rejtett időszakával. Az író oldaláról indíték talán az új feleség részére készített titkos ajándék lehetett. Jókai szeretteit örömmel látta maga körül képeken, fotókon egyaránt. Friss házassága idején Telepy Károly segítségét kérve tájékozódott a legjobb arcképfestők felöl, s így esett választása id. Vastagh György festőművészre, akivel Nagy Bella reprezentatív ülő portréját 1900-ban megfestettette. A Jókai Mór műgyűjteményének nevezhető kép- és szoboregyüttes alkalmi kapcsolatok, véletlen ajándékok, de tervszerű, gondos vásárlások eredménye is tehát. Tükrözi az író klasszikus ízlését, képzőművészetben való jártasságát, értékítéleteit, rávilágít széles kapcsolatrendszerére s az irodalmon túlmutató foglalatosságaira is.29 Jegyzetek 1 Látogatás a Helikonon in: Hon 1880. szept. 21.1. la A csigák regényein: Üstökös 1871. máj. 13.—júl. 15. 2 A kagyló szerepelt a Magyar Nemzeti Múzeum 1925-ben rendezett Jókai-kiállításán. A Természettudományi Múzeum puhatestű- gyűjteménye a második világháború alatt elpusztult, a Tridacna gigas az igazgató szobájában vészelte át a súlyos napokat. 3 Soós 13. 3a A csigák regénye NK 50:94. 4 Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatósága, Szépművészeti Múzeum. 46/912. I. 9. Átvételi elismervény. Bekötve a Jókai Mór irodalmi és művészi hagyatékának becslési és átvételi lajstromai c. kötet elejére (OSZK Kt. Föl. Hung. 1945.) 5 olajfestmény, aranykeretben; lajstromszám I. 80. és olajfestmény egyharmad életnagyság, arany keretben; lajstromszám I. 86. 6 MNG lt. sz. 4132 és MNM Történelmi Képcsarnok lt. sz. 894. 7 Jókai Mór irodalmi és művészeti hagyatékának becslési és átvételi lajstromai. (JM1) 8 Ismeretlen művész Josef Kreutzinger után: Kazinczy Ferenc, 1808; olaj, vászon; 51,5 x 45 cm. Leírását lásd Kovács 114. 9 VU 1880. aug. 1. 31. sz. 521.; ugyanekkor Szana Tamás Orlainak egy Petőfi festményét vásárolta meg. 10 A Hét 1890. febr. 23. 8. sz. 129-130. 11 Jókai az őt megajándékozó művészek felé soha nem volt hálátlan, még az 50 éves írói jubileuma alkalmával kapott ajándékért cserébe is úgy érezte, viszonoznia kell. A nagyszabású ajándékegyüttes jó szándékot árasztó és tiszteletet parancsoló gesztusát kicsit árnyalja az, a nagy ünnepségsorozatot követően írott Jókai-levél, amelyben az író kedves kötelességének tartotta, hogy az „ötven éves írói pályája évfordulóján, a »magyar képzőművészeti társaságnak« alaptőkéje gyarapítására az ide mellékelt alapítványlevél szerint 2000 ft azaz kétezer hasznát” felajánlja. (OSZK Kt. Fond V/705. Jókai Mór Keleti Gusztávnak, Bp., 1894. jan. 26.) 12 A képsorozatról Kalla-Ratzky 112-115. 13 Jókai5 153. 14 Öreg ember nem vén ember JKK R 64:182. 15 JKK R 56:34.; Ernest Meissonier (1815-1891) francia realista festő és szobrász, elsősorban történeti témájú képeivel vált ismertté. Korában rendkívül sikeres, képei magas áron keltek el. 16 i. m. JKK R 64:182. 17 Jókai2a 49. 18 Az én kortársaim. Látogatás a Helikonon Zichy Mihálynál. in: Az Est Hármaskönyve 1925. 160. 19 JKK R 23:147. 20 OSZK Kt. Föl. Hung 2261.; Szekeres 152. 21 A német írók otthon. NK 97:256. 22 Feszty Arpádné Jókai Róza: A Jókai-ház. in: Jövendő 1904. okt. 2. 40. sz. 6. 23 Császtvay 620-656. 24 Aradi 83-84. 25 MNG lt. sz. 58.261. 26 E. Csorba5 127-135. 27 Aradi 85. 28 E. Csorba2 2. köt. 162/35. 29 Elhangzott a komáromi Duna Menti Múzeum Jókai-szimpóziumán 2015-ben. 185
