E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
a Bajza utcai Feszty-villát, s az épület átalakítása után 1909. november 7-én megnyitotta kapuit a Petőfi Ház. Elsődleges célja a Petőfi-kultusz ápolása volt, de az emeleten - ahol Jókai Mór hét évig lakott - emlékmúzeumot rendeztek be az író tiszteletére. A két szoba kiállítási anyaga a Hegedűs család letétjéből és az özvegy által átadott tárgyakból épült fel. Jókai unokahúgával, Hegedűs Sándornéval kötött szerződés dokumentuma ma is megtalálható a Petőfi Társaság iratanyagában. Az adománylevél 1910. május 1-jén kelt, aláírói pedig: a család részéről Hegedűs Sándorné; a Petőfi Társaság részéről Herczeg Ferenc elnök; a tanúk Ferenczi Zoltán és Kéry Gyula voltak. A Nagy Bellánál lévő emléktárgyak megszerzése már nehezebb feladat volt. Csak hosszas tárgyalások után, életjáradék kifizetése fejében sikerült 1912-ben. Később kiderült, hogy az özvegy több mindent magánál tartott, mivel egy későbbi, saját alapítású emlékmúzeum megnyitását tervezte. A Hegedüs-féle anyag beérkezése után nem sokkal Kéry Gyula elkészítette „Jókai Mór irodalmi és művészi hagyatékának becslési és átvételi lajstromá”-t,54 amely a fennmaradt legteljesebb és legrészletesebb leírás a gyűjteményről. A gépelt összeírás 10 csoportra bontva sorolja fel a relikviákat. A IV. kategóriában a Nyomtatványok alatt találjuk a könyvtárra vonatkozó adatokat (könyvek és folyóiratok): „A. 1. Jókai művei magyar nyelven 351 db; 2. Jókai művei idegen nyelven 116 db; B. Jókainak ajánlott művek 129 db; C 1. Magyar és magyar vonatkozású művek 496 db. 2. Heltai teljes Canáonaléja; D Idegen nyelvű nyomtatványok 459 db. A listához később pótlékként hozzáírták a Nagy Bellától vásárolt anyagot is, így a jegyzéken összesen 846 tétel, 1573 könyvtári egység található. A tételek mellett ár is szerepel koronában megadva. (Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum egykori igazgatója száznegyvenezer koronára becsülte az egész gyűjtemény értékét.) A következő fennmaradt lajstromot Pakots József állította össze 1916. május 1-jén, ebben azonban csak általános körülírások vannak, s csupán néhány könyvet neveztek meg cím szerint. Itt a Hármas kis tükör mellett - az addig csak a Cancionale esetében használt - „állami letét” kézírásos bejegyzés áll. Mivel ez a mű jelenleg hiányzik, elképzelhető, hogy szintén átkerült a nemzeti könyvtár gyűjteményébe. Érdekes adalék a hagyaték sorsáról Komáromi János titkár-őr jelentése 1924-ből, amelyben a Petőfi Ház hiánylistáját közölte a Petőfi Társaság elnökségével. Ötvenhárom kötetet sorolt fel, ám ha a tételeket behasonlítjuk, kiderül, hogy nem mind hiány, hiszen több közülük a mai napig megvan a hagyatékban. Másrészt Komáromi jelentése az első írásos dokumentuma annak, hogy a relikviáknak mostoha sorsuk volt a Petőfi Házban. A listához írt megjegyzésében a múzeumőr felhívta a figyelmet a Jókai-anyag rendezetlenségére is: „Nagy volt a rendetlenség különösen a Jókai nagyszoba szekrényeinek alsó, nem üvegezett részeiben, ahol Jókai könyvtárának egy része teljes összevisszaságban hevert. Éppen így egyes Jókai-könyvekre a Petőfi Ház saját könyvtárában, tehát a Petőfire vonatkozó könyvek között bukkantam rá. Eötvös József báró két kötete a titkár-őri lakás előszobájának egyik sarkába volt elhányva.”55 Komáromi különösen szívén viselte a rá bízott anyag sorsát. Mivel bent lakott a Petőfi Házban, nap mint nap szembesülnie kellett a tárgyak állagának folyamatos romlásával. 1929. szeptember 22-én küldte el lemondását, s egyben utolsó jelentését a Petőfi Társaságnak. Levelében leírta, hogy három évig készítette a ház katalógusát, de a Jókai-szobák anyaga kimaradt, mivel „teljesen magára volt hagyatva” a munkában. Megjegyzésében javaslatot tett, hogy a Jókai- relikviák „muzeálisabb helyiségbe” kerüljenek, mivel a jelenlegi helyük „egyáltalán nem való múzeumi célra. Az egyes tárgyak észrevétlenül, de biztosan pusztulnak benne.”56 A jelzések ellenére semmilyen változtatás nem történt. 1925-ben, Jókai születésének centenáriuma alkalmából kiállítást rendeztek a Nemzeti Múzeumban, ám a következő években az író kultusza egyre inkább hanyat- lani kezdett, és emiatt a hagyaték kezelésében sem következett be javulás. Ráadásul a háború alatt a Bajza utcai házat bombatalálat érte, s az ott tárolt anyag megsérült. A Petőfi Ház történetében végig jellemző volt a Jókai- hagyaték háttérbe szorulása a Petőfi-anyaghoz képest. Az 1945 után bekövetkezett politikai változások tovább erősítették az értékvesztés folyamatát. Az irodalompolitikának alacsony sorból származó, forradalmi költőkre volt szüksége, és ennek a kitételnek Jókai személye nem felelt meg. Egykori lakhelyén József Attila-kiállítást rendeztek be, ezzel együtt az intézet új neve Petőfi és József Attila Múzeum lett. A „nagy mesemondó” hagyatéka érdektelenné vált. 1945-től a Petőfi Ház a Budapesti Történeti Múzeum hatáskörébe tartozott, ezért található a dokumentumokon 29
