E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
- a „Jókai-hagyaték Petőfi-ház” körpecséten kívül - a Történeti Múzeum tulajdonpecsétje is. 1954-ben a kulturális tárca megalapította a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amely még két évig a Bajza utcában működött, s 1957-ben került át a Károlyi-palota épületébe. A PIM törzsanyagát a Petőfi Ház gyűjteménye adta. Mivel az 1950-es, 1960-as évekből nincs sem leltárkönyv - sokáig nem is használtak sem jegyzék arról, hogy pontosan mi került át a múzeum tulajdonába, nehéz megállapítani, hogy a most hiányként jelentkező könyvek mikor is kallódtak el (lásd a függelékben szereplő leírásokat). Az írói kultusz ápolása ezekben az időkben gyanús téma volt, a kutatói munka továbbra is Petőfire és József Attilára korlátozódott. A Jókai-hagyaték könyv- és kéziratanyagának feltárásában az első előrelépést a kritikai kiadások megindulása jelentette az 1960-as években. A Jókai-művek forrásainak azonosításához szükség volt a hagyaték „kidobozolásá- ra”, kézbevételére. A kísérőtanulmányokat készítő irodalomtörténészek lelkiismeretesen jelezték a kötetekben azokat a forrásokat, amelyek a PIM tulajdonában voltak. Időközben külsős munkatársak bevonásával elkészült egy egyszerűsített leírásokat tartalmazó cédulakatalógus is. Mégis a PIM-ben lévő Jókai-hagyaték tudományos igényű, alapos feltárása csak az utóbbi években történt meg, Jókai halálának évfordulója kapcsán. A feldolgozás szempontjai, a katalógus felépítése A jelen kötet számára elkészített katalógus egyben rekata- logizálást is jelentett. A beazonosításhoz segítségül szolgált a Petőfi Ház leltárkönyve, amely több tematikus egységre bontva sorolja fel a Jókai-hagyatékhoz tartozó könyveket, folyóiratokat stb. A listán 1023 tétel szerepel. A most összeállított katalógus négy egységre tagolódik - dokumentumtípusok szerint: 1. Könyvek; 2. Folyóiratok; 3. Kisnyomtatványok (vegyes nyomtatványok, kották, térkép, gyászjelentések); 4. Lapkivágatok. Az egységeken belül a kiadványok szerzői, illetve cím szerinti betűrendben szerepelnek, kivéve a lapkivágatokat, ahol a sajtó- figyelő vállalatok nevei alatt a cikkek időrendben követik egymást. A könyvek listájának végéhez illesztettünk egy Függelék részt, amely azokat a köteteket tartalmazza, amelyek ugyan megtalálhatók a Petőfi Ház hagyatéki listáján, de mára a könyvtár állományából hiányoznak. Kritériumnak tekintettük az 1904-es dátumot: csak az író haláláig megjelent kiadványokat vettük figyelembe, valamint csak azokat tartjuk bizonyíthatóan a hagyaték részének, amelyeken a „Jókai-hagyaték Petőfi-ház” feliratú pecsét is rajta van és szerepelnek a Petőfi Társaság listáján. A leírások kézbevétel alapján, az MSZ 3406-os szabvány szerint készültek. A kötelező adatok megadásán túl feltártuk a szerzőn kívüli közreműködők, illusztrátorok személyét is, valamint jelöltünk minden egyedi jellegzetességet, úgy mint részletes kötészeti leírások, dedikációk, bejegyzések. Egy tételszám alá csoportosítottuk a művek azonos kiadásait, még abban az esetben is, ha a példányok kötésükben eltérnek egymástól, illetve valamelyik jelenleg nem elérhető (pl. 257., 384. tétel). A tétel végén feltüntettük a kiadványok jelenlegi jelzetét. „Lappang” megjegyzés található azoknál a példányoknál, amelyek ugyan szerepelnek a Petőfi Ház listáján, de mára a könyvtár állományából hiányoznak. Felbukkanásuk viszont bármikor várható, ahogy nemrégen Trenck Frigyes munkájának egyik részére az OSZK Fölöspéldány raktárában találtunk rá. Ugyanígy esély van arra is, hogy a jövőben további kiadványok kerülnek elő, gazdagítva a torzójában is figyelemre méltó Jókai-könyvtárat, mely szinte kiapadhatatlan anyagot biztosít a további kutatások számára. 30
