E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
vágatai között későbbi híradásokat is találunk, szintén a rangosabb európai folyóiratokból. Ugyanakkor ebben a gyűjteményben igen sok cikk származik 1899 szeptemberéből, amelyek Jókai Nagy Bellával kötött - közfelháborodást kiváltó - házasságának eseményéről tudósítanak (1023. tétel). A „Figyelő” Újságszelvény Vállalat egészen május közepéig követte nyomon az elhunyt íróval kapcsolatos, Magyarországon és külföldön megjelent cikkeket. Érthető módon a három közül ez a leggazdagabb gyűjtés (1024. tétel). A Figyelő anyagát tartalmazó historizáló dobozokon (kép 27. 1.) Jókai Mór monogramja szerepel, és a Franciaországból érkező borítékokon szintén az ő neve található. Kis- és aprónyomtatványok A hagyatéknak ezen része elsősorban a nemzet írója körül kialakult kultuszt tükrözi. A kották között ott találjuk az írásaihoz készített zeneműveket (1007., 1013., 1014. tétel), a tiszteletére komponált indulót (1008. tétel) és keringőt (1009. tétel). Külföldi sikerének bizonyítéka az 50 éves írói jubileuma tiszteletére rendezett londoni fogadás programja és menükártyája (1001. tétel). A 24 kisnyomtatvány között 10 kottát, 1 térképet és 6 gyász- jelentést láthatunk. Ennél bizonyára sokkal több tartozott Jókai Mór könyvtárához, azonban műfajuk miatt nehéz nyomon követni meglétüket az egyébként is pontatlan leírásokat tartalmazó régi leltárkönyvekben. Jóval később néhány dokumentum a Feszty-hagyaték részeként került a múzeumba, köztük az unikálisnak számító kisnyomtatvány, a Vígszínház első előadására készített színlap és belépőjegy (1002. tétel). A Vígszínház 1896. május 1-jén nyitotta meg kapuit, ebből az alkalomból tűzték műsorra Jókai A harangok avagy a peóniái vojvoda című vígjátékát. A hagyaték útja A Jókai-hagyaték könyveinek sorsa sajnos jól példázza, hogy a családi viszálykodások, a történelem viharai, s az utókor felelőtlen viszonyulása milyen helyrehozhatatlan károkat képes okozni egy irodalomtörténeti és könyvtörténeti szempontból is értékes gyűjteményben. Bár Révay szerint idősebb korában maga Jókai kezdte el a „selejtezést”. „Egyszer abban találtam Jókait, amint könyvtárából kiselejtezett mindenféle limlomot, értéktelen könyveket és füzeteket, és kért, küldjék hozzá egy antikváriust, aki megveszi ezeket, mert nagyon útjában vannak. Én nem bírtam ellenállni a kísértésnek, hogy meg ne nézzem, miféle könyvek azok, amiket Jókai kiselejtez. Hát bizony arra valók voltak ezek. Mindenfelől a nyakára küldött könyvek [... ] Mégis kihalásztam kettőt közülük, ezeket elkértem. Az egyik Petőfi verseinek első kiadása volt, Jókainak ajánlva, ez, úgy látszik, tévedésből került bele a könyvcsomóba...”51 Ugyancsak Révay Mórtól tudjuk, hogy Jókai a pénzügyekben való járatlansága miatt többször került anyagi válságba. Az 1950-es években íróasztalának fiókjában a kutatók rábukkantak arra a noteszra, amelynek egy feljegyzése szerint az író 1898-ban zálogházba adta néhány emléktárgyát.52 A zálogba adott tárgyak között ott volt az Adria aranykönyve és a Főváros diplomája is. Ezeket később az író második felesége, Nagy Bella kiváltotta, ám nem kizárt, hogy máskor is történt hasonló eset. Jókai újabb házasságával nemcsak saját életében okozott bonyodalmat, de a családi viszályok miatt az író hagyatéka sem volt biztonságban. Az esküvő előtt Jókai a Bajza utcában lakott Jókai Rózával és férjével, Feszty Árpáddal. Az emeleten lévő szobák biztosították számára az alkotáshoz szükséges nyugodt légkört, igaz néha már túlságosan elszigeteltnek érezte magát. A házban lévő dolgozószobáról több fotó jelent meg a korabeli lapokban (kép a borítón), amelyeken a gondozott, rendben tartott könyvtár is jól látszott. Házasságkötésük után Jókaiék átköltöztek az Erzsébet körútra. 1904-ben az itteni dolgozószobáról is készült felvétel, melyen már rendezetlenebb állapotot láthatunk.53 Ugyanakkor valószínű, hogy ide már nem kerültek át Laborfalvy Róza emléktárgyai, így könyvei sem. Jókai halála után a közvélemény és a család tagjai megtámadták Nagy Bellát, Fesztyék pert is indítottak ellene az örökség megszerzéséért. Az író relikviáit egy, még az életében történt kezdeményezés mentette meg. 1894-ben az 50. jubileumi ünnepségek során javasolta a kultuszminiszter egy Jókai- emlékhely létrehozását a Nemzeti Múzeumban. A terv megvalósulását azonban megakadályozta a Bellával kötött házasság, és csak évekkel Jókai halála után realizálódhatott. Akkorra azonban a teljes könyvtár egybetartása meghiúsult. A Petőfi Társaság 1906-ban megvásárolta 28
