E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Ady Endre fényképeiről
AZ ÉNKÉP-ANZIX Ady kedvelte a képes levelezőlapokat. Külön tanulmány tárgya lehetne a költő vizuális kultúrájának, a képekhez való vonzódásának, gonddal válogatott és küldött képeslapjainak rendszerező elemzése. Események képe, például a párizsi árvíz, híres emberek, szép asszonyok, erotikus beállítású fotók, az általa bejárt városok, tájábrázolások, műalkotások, például a kolozsvári Mátyás-szobor, egyaránt megtalálhatók az elküldött lapok sorában. Az Ady által választott és elküldött képes levelezőlapok összegyűjtésén kívül fontos feladat lenne még az „Adytól származó különféle alkalmi szövegek, ajánlások, emlékkönyvi bejegyzések”, fotódedikációk stb. feldolgozása, mint ahogyan azt már korábban Kovalovszky Miklós és Láng József is felvetette.60 A költő szerette életének helyszíneit másokkal megismertetni: gyakran postázott olyan képeslapokat, melyek Érmindszent látképét vagy az új Ady-kúriát, később a csúcsai Boncza-várat ábrázolják. A Kabos Ilonkának 1909. július 23-án küldött lap képes felére kézzel ráírja: „Adyék házikója Érmindszent”.61 A képeslapokon láthatót szívesen kommentálta - a kép és az üzenet együtt élt. Büszke volt arra, hogy saját szűkebb hazájában is talált „párizsias” lapokat: „Édes Ilonkám, úgy nézd meg, hogy ez az anzix Mindszenten vevó'dött a szövetkezeti boltból” - írja egy szép asszonyt ábrázoló színes lapon ugyancsak Kabos Ilonkának.62 Verbális kommunikáció vizuális felületen - különösen érdekes megoldás Adynál. Kérdés, hogy a folyóírás alárendelt vagy egyenértékű szerepet játszik-e a pozitív felszínén vagy a paszpartun, vagy a szó csupán lírai, a kép erejét felerősítő „díszítőelem”. Talán egyetlen magyar költőnél sem tapasztalhatunk hasonlót: a róla készült kép non-verbális szöveghordozó - együtt „él” az írás-képpel, hiszen arcképe felületét tudatosan üzenőfalnak tekinti. (Például a Lukács Hugónak Párizsból 1911. február 6-án küldött lapon Ady saját fejére írja az Hőtel d l’Europe nevét, homlokára a szálloda címét. Firenzéből - lásd a 38. tételt - küldött mellképét tollal körülírja, arcára ceruzaírással kerülnek a sorok, a 22. és a 35. tétel fotóinál az arckép felületét tiszteli, s a kép mellett maradt szabad teret használja ki verses dedikációk írására. A 39. számú fotónál a kéz, az arc utáni második hangsúlyos testrész válik a költő aláírásának hordozójává, stb.) Székely Aladár talán éppen amiatt is készített oly széles paszpartukat a fotók alá, hogy Adynak ne kelljen belépnie az „ikon” szakrális terébe, maradjon helye rövidebb-hosszabb dedikációk elhelyezésére. (Egyeseknek „csak” aláírás, másoknak személyre szóló, írott üzenet járt, versben vagy prózában.) 60 Tiszatáj 1987.12. 62-63. 61 MTAK Kézirattára Ms 1243/37. 62 MTAK Kézirattára Ms 1243/52. 18
