E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Ady Endre fényképeiről
Az Ady által ajándékozott fotóknak rangsorolható üzenetértékük volt: első helyen a verses dedikációval ellátott nagy formátumú darabok álltak, ismeretes volt, hogy a nagyobb méretű értékesebb a kisebbnél, az aláírt a kézírást nélkülözőnél. Tudta ezt Ady is nagyon jól. Férjes asszonyok, többgyermekes anyák, barátok, ismerősök, idegenek, nők és férfiak kértek tőle, szóban és írásban, arcképeket. Szerelmi levelezésének egyik fontos szála a fényképek adás-vételével bonyolódott: a személyes találkozás hiányáról, illetve annak sürgetéséről s az ajándékozás gesztusáról szólt. Voltak, akik viszonzásul képekkel halmozták el, például Bruckner Riza: „Mellékelek ismét egy csomó képet, jót, rosszat”63 vagy Boncza Berta: „Édesanyámat boldoggá ríkat- tad a leveleddel s a Táncos Csinszka imádni való arcképével”64 - írja Ady Érmindszentről választottjának. Volt, aki félt megmutatkozni, például Baróti Marika tartott attól, hogy Ady nem találja elég szépnek. A kis kép (60 x 90 mm-es vizitkártya) nem tűnt megfelelő szerelmi vallomásnak, s egyesek nem elégedtek meg a képeslappá lett Ady-arcmással sem: életnagysághoz közeh'tő, a részleteket láttatni engedő fotográfiára várt mindenki. „Édes kis Riza, a napokban küldök magának egy nagyobb fényképet.”65 „Ne haragudjon, de most nem tudok másféle arcképet küldeni. Ellenben mihelyst lesz, fogok...” 66 „Az arcképet tartogatom régen a maga számára, de sem én, sem a titkárom nem tudunk arcképet pakolni. Ámbár most jut eszembe, hogy van egy furcsa, pici képem is, amit küldök egyelőre” - Baróti Marikának.67 1910 februárjában átmenetileg az Adyt anyagilag támogató Löwenstein családnak is be kellett érnie egy kis „könyöklőssel”: „Nagyságos Asszonyom, míg az ígért, nagy s versesen dedikált képet elküld- hetem, fogadja ezt tőlem, ezt a hitvány kártyát, de szeretettel küldöm az egész famíliához.” Októberre azonban már elküldhette Löwensteinnének hódoló sorokkal a nagyméretű képet is (lásd a 28. tételt). Volt, aki a szeretet jeleként értékelte, ha kapott, vagy nem kapott képet: „Fiam, küldjél a képedről egyet. Viktornak annyit adtál, és én is szeretlek úgy, mint ő. Talán jobban is”68 - zsarol férjével, a zeneszerző Papp Viktorral versenyezve Szini Margit. „Emlékszem, ahogy ott álltunk a kézimunkák előtt és beszélgettünk, rám nézett, és valami fényképet emlegetett. Azt mondtam: ’abból én is kapok, ugye?’ - emlékezik Lesznai Anna a fotókérésre.69 Ha vendégségbe ment, Ady akkor is szívesen vitt ajándékba fotójából: „Két nap múlva Ady ismét Beretváséknál vacsorázott. Egy nagyméretű arcképet vitt ajándékba (Székely Aladár felvételét) ezzel a dedikációval: ’Kedves jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röpítőjének. Bpest, 1909. nov. 17. Ady Endre’.”70 (Lásd a 28. tételt.) 63 Bruckner Riza Ady Endrének, [Szombathely, 1914. ápr. 25.] AEL 1983. 3. 238. 64 Ady Endre Boncza Bertának, [Érmindszent, 1914. júl. 8.] AEL 1983. 3. 71. 65 Ady Endre Bruckner Rizának, [Budapest, 1914. jan.] AEL 1983. 3. 7. 66 Ady Endre Bruckner Rizának, [Budapest, 1914. jan.] AEL 1983. 3. 8. 67 Ady Endre Baróti Marikának, [Budapest, 1914. jan. 4.] AEL 1983. 3. 6. 68 Szini Margit Ady Endrének, [Budapest, 1914. július] AEL 1983. 3. 271. 69 Vezér Erzsébet beszélgetése Lesznai Annával. In: Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2004. 161. (28. tételszámú fotó) 70 Rolla Margit: Az első budapesti Ady-est. EmlAE 1990. IV 124. 19
