Kovács Ida (szerk.): Ottlik képeskönyv (Budapest, 2013)

Életrajzi adatok

ahhoz, hogy erre rászoruló barátai számára hamis, életet mentő igazolványokat szerezzen. 1944/45 telén pasaréti lakásukon bújtatják Vas Istvánt és menyasszonyát, Kutny Mária Magdolnát. A Magyar Csillag - a Nyugat folytatása - márciusi és áp­rilisi számaiban részletekben közli a Hajnali háztetők el­ső variánsát. A közlés a folyóirat megszűnése miatt ab­bamarad. januátjában az ostrom alatt meghal egyik legközelebbi barátja, katonaiskolai társa, a nála egy évvel idősebb Örley István, akinek személyisége, jelleme bizonyos fokig hozzájárult az Iskola a határon és a Hajnali háztetők lap­jairól megismert Medve Gábor alakjának megformálásá­hoz. Január 16-án Berény Róbert, Márffy Ödön, Vilt Tibor, Vas István és Dessevvffy Gyula társaságában Ottlik aláír egy nyilatkozatot, kiáltványt, amely a művészeti élet po­litikától való mentességét és a tehetség befolyás nélkül való szabad érvényesülését tűzi ki célul. A beadványt a szovjet parancsnokságra kell benyűjtaniuk. Külföldre tá­vozik másik legközelebbi katonaiskolai barátja, Sándor Károly Dániel, akinek alakja szintén nagy vonalakban, s nem kulcsfiguraként, felsejlik az Iskola a határonban (1. Szeredy Dániel). Kapcsolatuk Sándor 1977-ben bekövet­kezett haláláig fennmarad. Ottlik (1957-ig) a Magyar Pen Club titkára lesz. Ősszel a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán alkalmazzák munka­társként. 1945 őszétől 1947 tavaszáig Huszonöt év ma­gyar irodalma címmel sorozatot szerkeszt, amelynek elő­adásait hetente maga olvassa fel a rádióban. A sorozat később kényszerűen megszakad. Nyáron, miután eladják Riadó utcai lakásukat, feleségével Gödöllőre költöznek. Ősszel itt látogatja meg őket Ottlik barátja, az 1937 óta külföldön élő brácsaművész, Koromzay Dénes, a Magyar Vonósnégyes egyik tagja. Elkészül A Valencia-rejtély című hangjáték első kéziratos változata, de ennek bemutatására a rádióban Ottlik elbo­csátása miatt már nem kerül sor. Májusban Heltai Jenő­vel, Passuth Lászlóval, Uubay Miklóssal és Zádor Anná­val együtt részt vesz a Pen Club zürichi kongresz- szusán. Svájc után Olaszország: nyáron fél évet Rómá­ban tölt a Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. Nincs itt­hon, amikor október 18-án meghal édesanyja. Ottlik megörökli a gödöllői házat és a Kecskemét környéki 72 hold földet. Elbocsátják a Rádiótól, azaz „elnyeli őt a tör­ténelem krimije”, ahogyan később fogalmaz állása el­vesztésére utalva. Elkészül az Iskola a határon első verziója, már nyomdába kerülhetne, de Ottlik visszakéri a kéziratot, hogy tovább dolgozzon rajta. Ottlik felesége kézbe veszi a gödöllői háztartás irányítá­sát. A jobb megélhetés érdekében kosztos diákokat tarta­nak. Így kerül hozzájuk Szunyogh László, Zlinszky György és Várady Brenner András, akiket szükség szerint Ottlikné Gyöngyi korrepetál is. A gödöllői házban gyak­ran vendég Vas István, Szántó Piroska, Nemes Nagy Ág­nes, Lengyel Balázs, Réz Ádám. Ottlik csütörtökönként feljár Pestre, részben hivatalos teendőit intézi, részben pedig, hogy találkozzon barátaival, az Újhold körének tagjaival: Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Rónay Györggyel, Pilinszky Jánossal, Mándy Ivánnal, novemberében az Adófelügyelőség állandó zaklatásai mi­att Ottlik átengedi 52 hold földjét az államnak, megtart­va 14 holdat. Kuláklistára kerül, ezért kénytelen lemondani a maradék földről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom