Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
Beszélgetés Székely Györggyel,1 a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával Budapest, 2011. július 25. Gajdó Tamás - Ön a bölcsészdoktorátus megszerzése után 1941-1943 között a Nemzeti Színház lektor-dramaturgjaként, majd rendezőjeként kezdte pályafutását. Aztán 1943-ban váratlanul a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója lett. Ezt a páratlan pályakezdést dr. Németh Antalnak, a Nemzeti Színház vezetőjének köszönhette. Úgy tűnik, ha az Ön sorsára gondolunk, hogy Németh nemcsak a Nemzeti Színházat akarta vezetni, nemcsak a Nemzeti Színház eszménye lebegett a szeme előtt, ő nagyobb távlatokban gondolkodott. Székely György - Németh Antal szeme előtt egész biztosan az egész magyar színházi kultúra lebegett. A vidéki színészet reformja is ezért érdekelte. A korabeli országos vidéki színházi szervezet, az úgynevezett cseretársulati rendszer, melyet a jobboldali kamara alakított ki, nem felelt meg a városok túlnyomó többségének. Ezek közül Pécs volt a legaktívabb. Tanácsért felkeresték Németh Antalt, hogy tudna-e nekik valami megoldást találni. Vállalják a színház fenntartását, de ki akarnak lépni a stagione rendszerből. Nem elégedtek meg azzal, hogy pár hétre érkezett egy társulat, s csak hosszabb szünet után a következő. Folyamatos előadásokat akartak rendezni a színházban, és ennek megvalósításáért kérték Németh segítségét. Németh Antal egyszer le is utazott Pécsre, és megnézte, hogyan lehet gazdaságilag megerősíteni a színházat. Akkor döntötték el, hogy legyen Kaposvár a betanuló állomás, és Baranya megye, illetve Dél-Magyarország egy bizonyos része legyen tájterület. A tájszínház gondolata innét ered. Megvan Németh Antalnak a rajza, mely kijelölte azt a régiót, ahol színházat lehetne játszani. Ő beutazta Pécs polgármesterével, Esztergár Lajossal2 ezt a vidéket. Németh Antal kíséretében velük voltam én is. Előzetes tervet készítettek, hogyan lehetne a szezont megszervezni. Úgy egyeztek meg, hogy a Nemzeti Színház képviseletében én veszem 1 Székely György, dr. (Bp„ 1918. nov. 4.-Bp., 2012. szept. 20.): rendező, színházigazgató, színházelméleti író, műfordító, az irodalomtudományok doktora (1988). A bölcsészdoktorátus megszerzése után 1941-1943- ban a Nemzeti Színház lektor-dramaturgja, majd rendezője. 1943-1948 között - megszakításokkal - a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. 1948-1952-ben több fővárosi és vidéki színház rendezője. 1952-1957 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 1957-től a Színháztudományi Intézet főmunkatársa, 1960-tól 1980-ig igazgatóhelyettese. 2 Esztergáé Lajos, dr. (Abrudfalva, 1894. máj. 28.-Budaörs, 1978. szept. 9.): ügyvéd, polgármester. Tízgyermekes családból származott. Érettségije után Debrecenbe menekült, ahol jogot végzett. Pécsre 1921-ben a szerbek kivonulása után rendőrtisztként került. 1924-ben letette az ügyvédi-bírói vizsgát. A városi törvény- hatóság 1929-ben városi tanácsnokká, 1936-ban helyettes polgármesterré, 1940-ben polgármesterré választotta. 1945-ben a közigazgatási jog tanára lett a pécsi egyetemen. 1949-ben az egyetemről menesztették, lakásából kitelepítették. 308
