Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
át az igazgatást Németh Antal patronátusa alatt. Ehhez engem szabályszerűen ki kellett nevezni, alkalmazni kellett igazgatónak. Attól kezdve én igazgató voltam Pécsett, én voltam felelős azért a pénzért, amit erre a célra Pécs városa rendelkezésre bocsátott. Németh közben egyre nehezebb helyzetbe került, egyszer talán, ha lejött, nem tudott többször. Gajdó Tamás - Melyek voltak az Ön emlékezetes pécsi rendezései? Székely György - Sokat rendeztem, de most csak az ősbemutatókról beszéljünk. Az első 1944. januárban került színre, első igazgatói évem második félévében. Koltai Sándor-Stohl Rezső-Horváth Tivadar Éjféli dal című műve nagyon jó muzsikájú operett volt. Szövegkönyvét a Nemzeti Színház súgója és a Pécsi Nemzeti Színház fiatal színésze, Horváth Tivadar3 írta. A zenét az igen tehetséges, kedves Koltai Sándor szerezte, akit elhurcoltak a vészkorszakban. Soha többé nem találkoztunk vele. A betanításnál még közreműködött, de 1944- ben őt már elvitték. A nagy sikerű előadás díszletét Fábri Zoltán4 tervezte. A következő ősbemutatómra, mely 1944. február 3-án került színre, egy kis kamaradarabra, Helge Krog5 A kagyló című színművére igazán nem emlékszem. Azt tudom, hogy a Nemzeti Színház dramaturgiáján volt a dán szerző művének egy példánya. Pesten nem játszották, nekünk meg jól jött. Mondtam, ez egy kellemes, modern, északi, tehát politikailag semleges területről való darab, el kell játszanunk... Nem volt igazán ősbemutató, de Magyarországon ritkán játszották Lehár Ferenc Éva című operettjét, melyet a főiskolát végzett karmesterünk, Szathmáry Endre6 javasolta. Én pedig elvállaltam, hogy színpadra állítom. 1944. november 18-án tartottuk a premiert. Utána lehetne nézni, hogy Magyarországon hol és mikor adták elő. Szathmáry mint egy kevéssé ismert Lehár-operettet javasolta. Jó, mondtam, jöhet, nem kell a szokvány műsor. 3 Horváth Tivadar (Bp., 1920. márc. 19.-Leányfalu, 2003. ápr. 30.): színész, rendező. 1941-ben végzett a színiakadémián. 1941-ben Szegeden, 1942-1945 között Pécsett szerepelt. 1945 után a Szabad Színházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban és a Belvárosi Színházban lépett fel. 1950-1951-ben az Úttörő Színház, 1951-1959 között a Vidám Színpad rendezője, 1957-1959 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője volt. 1960-tól 1964-ig a Petőfi Színházban játszott. 1964-ben a Vidám Színpad tagja lett. 4 Fábri Zoltán (Bp., 1917. okt. 15.-Bp., 1994. aug. 23.): színházi és filmrendező, díszlettervező. 1935-től 1938- ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1941-ben a színiakadémián színész diplomát szerzett. 1941-1943 között a Nemzeti Színház színésze, díszlettervezője, játékmestere. 1943-1944-ben és 1945-1946-ban a Vígszínház, 1946-1948 között a Művész Színház tagja. Az 1948-1949-es évadban a Nemzeti Színház rendezője, 1949-1950-ben az Úttörő Színház igazgatója. 1950-től 1952-ig a Hunnia Filmgyár művészeti vezetője. 5 Krog, Helge (Kristiania, a mai Oslo, 1889. febr. 9.-Oslo, 1962. júl. 30.): norvég drámaíró, kritikus. A két világháború közti időszak egyik legtekintélyesebb, legvonzóbb írója. Kritikai és publicisztikai tevékenysége jelentősebb drámaírói munkásságánál. Legnagyobb sikereit három, lazán összefüggő színművével - A kagyló (1929), Útközben (1931) és Nekiveselkedés (1936) - aratta, melyeknek középponti nőalakja, nagyfeszültségű erotikus cselekmény közepette vívja felszabadító háborúját a „férfitársadalommal”. 6 Szathmáry Endre (Bp., 1892. nov. 18.-?, 1956. jan. 14.): karmester. Zenei tanulmányait a Zeneakadémián Koessler János növendékeként végezte. Két évig Németországban korrepetitor és karmester. 1916-1924 között Nagyváradon, 1924-től Pécsett, 1925-től 1929-ig Debrecenben operakarmester. 1929-től a debreceni filharmonikus zenekar vezetője. 1943-1945 között a Pécsi Nemzeti Színház vezető karmestere és igazgató- helyettese. 1946-tól 1949-ig Horváth Gyula társulatában Győrött, Sopronban és Kaposváron vezényelt. 309
