Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - Kürthi Sári beszél Fedák Sárihoz fűződő kapcsolatáról. Budapest, 1958. május 23.
a Gömbös Gyulának, aki eladta az országot Hitlernek. Ugye. Kapott érte egy dísztemetést Németországban, Pestre hozták, azonban itt kellett megfizetni magyar pénzen azt a dísztemetést, amit kint rendeztek Gömbös Gyulának. Ez volt a Zsazsának a tragédiája. Ugye. Mit lehet még mondani? Az okos nő így végezte be a gyönyörű pályáját. A tárgyaláson jelen voltam én is. Amikor a Fedák-féle tárgyalást tartották. [Cenner Mihály: A Népbíróság egy évre ítélte el Fedák Sárit...] Nem. Először nem egy évre. Nem. Hanem elítélték a Zsázsát négy évre teljes vagyonfosztással,14 mert akkor megvolt a Szolyva utcai villa. Én Erdős Renée-vel15 voltam ott. Ültünk az első sorban. És ott fölolvasták a Zsazsának a vallomását, egyik vallomását, amit az én leányom16 tett, elutazása előtt, mielőtt elutazott volna izébe, hogyhívjákba, [érthetetlen szó], a beteg férjéhez. Akkor már a Magda férjnél volt. Éspedig ezt az én tudtomon kívül csinálta, amit később bevallott nekem, éspedig azért, köszönettel, amiért megköszönte a Zsazsa Lacinak azt, hogy Budapestre, Magyarországra kerülhetett ötszáz dollárral, amit a Laci küldetett ki neki.17 És amikor a Lacit elítélték, azért, mert a Laci jobboldali volt,18 ugye? És elítélték. Akkor azt mondta a Zsazsa: Most válj el Magda, ettől a vörös csirkefogótól, mert most jó a Jankovich név, s most kezdd újra a pályádat. Tehát a Magda, ezért a csúnya kijelentéséért Zsazsának, azt felelte akkor - jelen voltam -: Nézze Zsazsa, nekem most már egész mindegy mi van, hogy lesz az én jövőm, hogy lesz az én sorsom, miképpen fog elintéződni. A Zsazsa azt mondta akkor, jobb lesz, ha az oroszok jönnek be fehér lovon, úgy, mint annak idején bejött ide, hogy hívják, Horthy? Nem jobb, hogy ha az izék jönnek be? A németek? A Magda ezt jegyzőkönyvbe mondta Péter, nem tudom, hogy hívták akkor ezt a rendőr[t] [Cenner Mihály: Gábor] Péter Gábornak, és ezt a Fedák-féle tárgyaláson felolvasták. Most mi történt? Azt kérdezték, hogy mi a megjegyzése erre a Békeffiné Jankovich Magdának a vallomására. Erre azt mondta: kérem. De már előzőleg más vallomások hangzottak 14 Fedák Sárit 1946. április 3-án főbüntetésül két év börtönre, és mellékbüntetésül vagyonának elkobzására, valamint politikai jogai gyakorlásának tíz évre szóló felfüggesztésére ítélték. 15 Erdős Renée; eredeti nevén: Ehrental Regina (Érsekiéi, 1879. máj. 7.-Bp., 1956. júl. 9.): író, költő. Színésznőnek készült, de tanulmányait abbahagyta. Első versei A Hétben jelentek meg. Az első nőíró volt Magyarországon, aki műveinek bevételéből megélt. 16 Jankovich Magda (Bp., 1900. okt. 10-Svájc, 1992. szept. 23.): színésznő. Kürthi Sári színésznő leánya. Elvégezte a színiakadémiát. 1920-tól 1925-ig a Magyar Színház tagja, 1926-ban a Renaissance Színházban, majd az Andrássy úti Színházban szerepelt. Békefii László felesége volt. 17 Az interjú korábbi részéből kiderül, hogy Békeffi László 1934-ben ötszáz dollárt gyűjtött Fedák Sárinak Magyarországon, hogy Los Angelesből hazautazhasson. 18 Békeffi Lászlót nem azért ítélték el, mert baloldali (nem pedig jobboldali) volt, ahogyan akkoriban elterjedt, s ahogy erre Kürthi Sári utalt, hanem azért, mert a színész-konferanszié az angol titkosszolgálatnak dolgozott. Békeffit figyelték a magyar hatóságok, s 1942-ben megpróbálták belekeverni az ún. győri szabotázs-ügybe, mert ebben részt vett Marton Dezső, aki sok évvel azelőtt Békeffi színházi titkára volt. Békeffi ellen bizonyítékot nem találtak, ezért „1942. július 31-én újra katonai bíróság elé állították - a feltehetően a kémelhárításnak dolgozó - Starosolsky Aranka »írónővel« együtt. Békeffit 12 évi fegyházra ítélték, s Starosolsky Arankát 2 évre, de néhány hét múlva szabadon engedték.” (Kasznár Zoltán: Koncepciós per 1942 nyarán. Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus 5.) 218
