Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - Kürthi Sári beszél Fedák Sárihoz fűződő kapcsolatáról. Budapest, 1958. május 23.
el, nagyon csúnyák. Többek között [...] Feld Mátyás.19 Nagyon csúnya, és egy másik színésznő is,20 aki részt vett a Zsazsának egy ilyen német éra alatti hangversenyén vagy kőrútján, az is nagyon csúnya vallomást tett. Szóval ő erre azt mondta, kérem, ez mind igaz, csak egy hiba van, hogy ezt a kijelentést, hogy jobb lesz, hogyha az oroszok jönnek be fehér lovon21 és nem a németek, ezt nem én tettem, hanem Kürthi Sári. Hát természetesen én ott ültem az Erdős Renée-vel. Fölugrottam. Bocsánatot kérek, mondtam, Kürthi Sári vagyok, igen is, ezt a kijelentés a Fedák Sári tette. Erre ő ugye, hát rosszul látott, odanézett, nem láthatott engem, de a hangomat rögtön meg is ismerte. A tárgyalás befejeződött, s azt mondta Erdős Renée, hogy Sári, ezt ne hagyd magadon száradni, menj el, akkor már Gábor Andor22 Budapesten volt, s ennek a magyar lapnak, a Szabadság című lapnak23 volt a szerkesztője. Csütörtöki nap volt.24 Rögtön Erdős Renée-vel a tárgyalás végén lementünk, azt mondta, hogy most azonnal szállj föl a villamosra, s menj el 19 Feld Mátyás; 1935-től Föld (Bp„ 1876. okt. 28.-Bp., 1953. dec. 13.): színész, színházigazgató. Pályáját komikus operettbuffóként 1896-1897-ben Székesfehérvárott kezdte, 1898-tól a Városligeti Színkörben játszott. Csakhamar rendezőként is bemutatkozott. 1919-ben a társulat helyettes igazgatója lett, 1926-1935 között ő irányította az időközben Budapesti Színházra átkeresztelt intézményt. Mindenki benne van című könyvében, mely 1941-ben jelent meg, részletesen beszámolt Fedák Sárihoz fűződő kapcsolatáról. Arról, hogy a színésznő miként vette igénybe szolgálatait 1919-ben Bécsben. S hálából hogyan hagyta cserben 1920-ban, amikor megígérte, hogy nyáron fellép Walter Kollo Három a vénlány című operettjében. Feld Mátyás végül azért perelte be Fedákot, mert még azt a pénzt sem fizette neki vissza, amit Bécsben a színésznőre költött. 20 Kürthi Sári Téglássy Emmire gondol, aki a Tábori Színház társulatában játszott, s eskü alatt vallott Fedák ellen. 21 Kürthi Sári nem pontosan adta elő leánya vádjait. Jankovich Magda ugyanis így vallott Fedák Sári ellen: „Egy alkalommal előttem azt a kijelentést tette, »hogyha az oroszok bejönnek, jó lesz az országnak, hogy Gábor Andor fehér lovon fog belovagolni«.” („Te csak most aludjál, Liliom.Fedák Sári emlékiratai. Budapest, Magyar Ház, 2009,176.) E nélkül a mozzanat nélkül nem lehet megérteni, hogy Kürthi Sári miért éppen Gábor Andort kereste fel. 22 Gábor Andor (Újnéppuszta, 1884. jan. 17.-Bp., 1953. jan. 21.): író, újságíró, műfordító. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, pályáját újságíróként kezdte. Az 1910-es évektől a fővárosi kabarék kedvelt szerzője. 1912-ben a Nemzeti Színház bemutatta első, társszerzővel írt drámáját. Később a Vígszínházban, a Magyar Színházban és a Belvárosi Színházban is előadták műveit. 1908-tól operettlibrettókat írt, számos színművet és operettet fordított. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság sajtó- és színházügyi referense, a Színházakat Kommunizáló Bizottság harmadik szakosztályának vezetője volt. 1919. decembertől emigrációban - Bécsben, Párizsban, Berlinben - élt. 1933-ban Moszkvába költözött. 1945-ben hazatért. 23 A felszabadulás után az elsők között megjelenő politikai napilap Budapesten. Először a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front adta ki a kommunisták irányításával, később a Kommunista Párt orgánuma lett. A lapot az induláskor Darvas József, Kállai Gyula és Zilahy Lajos, majd Barcs Sándor és Gábor Andor szerkesztette. 24 Erre rosszul emlékezett Kürthi Sári, mert Fedák Sári bírósági tárgyalásának napja, 1946. április 3., szerdára esett. Lehet, hogy csak másnap ment el Gábor Andorhoz a szerkesztőségbe. 219
