Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - Fedák Sári levele Bródy Istvánnak. Cavalaire (Var), 1929. augusztus 10.

Még pedig a javából. Ennek a közönsége is, és előadása is a Nemzeti Színházban van. Nagyon fel kell kötnünk a gatyánkat, hogy egy privát színháznál meg tudjuk csinálni, és a közönséget el tudjuk vele kábítani. Ennek a darabnak tökéletes előadásnak kell lenni, különben mehetünk zabot hegyezni. Azért kérlek benneteket, hogy mindenre nagyon vigyázzatok. Ebben az esetben ne legyen helye semmiféle protekciónak. Majd később, más daraboknál. A legkisebb szerep is kitűnően legyen kiosztva. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy úgynevezett sztárokkal óhajtok dolgozni. Ellenkezőleg! Fiatal és friss gárdát szeretnék, akiket lehet idomítani, és akik majd hozzák azt a levegőt, amire szükségünk van, és ami nélkül a darab csak félmunka volna.

Ezt követően vette át a Magyar Színház művészeti vezetését Bródy István, akinek tőkéstársairól így számolt be a Színházi Élet: „Blumenthal Oszkár, aki egyben a színház adminisztratív igazgatója, eddig a bankszakmában működött, s színházzal semmiféle kapcsolata még nem volt. Üzletember. [...] Rácz György Bács megyei nagybirtokos, kiváló sportsmann [sic!], távol élt mindig Bohémiától, színházban csak mint néző jelent meg. Számos üzleti vállalkozásban vett részt, egy időben övé volt a Sósfürdő, tekintélyes vagyona van, s az az ambíciója, hogy kommerciális kvalitásaival felvirágoztassa a Magyar Színházat. Egyébként öccse, dr. Rácz Vilmosnak. [...] Dr. Hegedűs József ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag régi barátja a színháznak. Lelkes közönség. A bérlő társaságnak ő a jogtanácsosa. [...] Dr. Torday Ottó, az Új Színház volt igazgatója a bérlő társaság meghívására igazgatói állást vállalt a színháznál.” (Komlós Jenő: Leleplezzük a nyolc új budapesti színigazgató múltját. Színházi Élet, 1929/33, 22-23.)

5 Hegedűs Gyula (Kéty, 1870. febr. 3.-Bp., 1931. szept. 22.): színész. 1889-1891 között vidéki társulatokban kezdte pályáját. 1894-ben Kolozsvárra szerződött. 1896-ban a Vígszínház tagja lett. 1914-ben a Magyar Színház, 1915-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1916-tól ismét a Vígszínházban, 1926-tól ismét a Magyar Színházban játszott. Pályafutását 1930-1931-ben a Vígszínházban fejezte be.

6 Simonyi Mária (Szenic, 1888. dec. 4.-Bp„ 1959. jún. 3.): színésznő. A színiakadémiát 1910-ben végezte el. 1911-ben a Kamarajátékok előadásain mutatkozott be. A Magyar Színház szerződtette, ahonnan 1912-ben néhány hónapra az Új Színpadhoz került. 1912-1914 között Kassán és Brassóban, majd 1919-ig a Magyar Színházban szerepelt. Ezt követően a Belvárosi Színház (1919-1923, 1926-1927), a Renaissance Színház (1923-1926) tagja volt. 1926-ban Móricz Zsigmond felesége lett, s ezt követően csak egy-egy szerepre szerződött a Magyar Színház (1927, 1928), a Vígszínház (1928), a Belvárosi Színház (1933, 1938), a Művész Színház (1937) és az Új Magyar Színház (1943) bemutatóira. 1930-1931-ben Erdélyben szerepelt. 1945 után a Belvárosi Színházban játszott.

7 Körmendy János (Tata, 1863-Bp., 1937): színész. 1882-ben lépett színpadra Bogyó Alajos társulatában. 1884-ben Krecsányi Ignác debreceni együttesében játszott; 1885-ben Mészáros Kálmán, 1886-ban Ditrói Mór szerződtette. 1895-ben Pozsonyba került. 1899-1902 között a szegedi színház, 1903-tól a Király Színház és a Magyar Színház, 1924-től 1929-ig a Magyar Színház tagja volt. 1929 után nem volt állandó szerződése.

8 Földényi László (Gödöllő, 1895. okt. 18,-Alsóörs, 1960. júl. 23.): színész. Pályáját 1914-ben, a színiakadémia elvégzése után Kassán kezdte. 1915-ben az orosz frontra került. 1918-ban a hadifogolytáborban szín- társulatot szervezett. Szabadulása után, 1921-ben Kassára szerződött. 1923-1925 között a Vígszínházban, 1925-1926-ban a Belvárosi Színházban, 1927-1929 között Szegeden, 1929-1930-ban a Magyar Színházban, 1930-tól Kolozsvárott játszott. 1934-1944 között a Magyar Színház, illetve az Új Magyar Színház tagja volt. 1945-ben az Új Színházban, a Magyar Színházban és a Vidám Színházban lépett fel. 1946-tól 1949-ig a Művész Színházban, 1950-1951-ben a Belvárosi Színházban, 1952-1960 között A Magyar Néphadsereg Színházában működött.

506