Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi műhelymunka - Fedák Sári levele Bródy Istvánnak. Cavalaire (Var), 1929. augusztus 10.
A beírt kiosztásra nézve a következőket mondom: Hegedűs5 természetesen nagyszerű. Simonyi Mária6 szintén. Körmendi7 szintén. Földényi8 ellen semmi kifogásom. Nagyon jó színész. A baja az, hogy - érdektelen. A szerepre esetleg alkalmasabb, mint Lázár Tihamér.9 Viszont ez sokkal érdekesebb. És ez nagyon sokat jelent. Földényi sokkal parasztabb és földszagúbb volna, viszont Lázár sápadtabb, halkabb, furcsább, mélyebb, visszafojtottabb, csinosabb és főleg érdekesebb volna. Egy kemény parasztnak a Pesten nevelt, úrias, kicsit de- generált fia. Kérlek, ezt nagyon gondoljátok meg. Amennyiben úgy határoznátok, hogy Földényi játssza, úgy ragaszkodnék ahhoz, hogy már úgy kapja meg a szerepet, hogy ketten fogják játszani felváltva. Szerintem ezt a Lázár fiút a Vígszínház kegyetlenül elpaccolta, mit én még akkor megmondtam nekik, mikor még Pécsett játszottam vele. Pontosan bemondtam, hogy mi és hogyan fog vele történni. Most szeretném megmutatni a Vígszínháznak, hogy mennyire suszterek. Persze ez csak úgy lehetséges, ha ugyanabban a darabban játszik, amelyben én, mert különben nem tudok vele foglalkozni. Földényinek például nagyszerű szerepe volna a Táncoló mamákban.10 Az viszont nem való Lázárnak. De ismétlem, tegyetek, ahogy akartok, csak jól rágjátok meg. - Az ispánt Z. Molnárral játszatnám.11 Wie geschaffen!12 Monostoryra persze nagyszerű volna Gózon,13 de úgy érzem, hogy kicsi neki a szerep. Már nem úgy kicsi, hogy ne akarná eljátszani, de publikum szempontjából. Vannak ilyen kedvencek, kik, ha kevés a mondanivalójuk, azt a közönség nem szereti, és akkor inkább ártanak, mint használnak. Kevés lévén a feladatuk, rendesen eltúlozzák a dolgot, mit ez esetben nem lehet senkinek megengedni. - A huszárra azt a Dávidot gondoltam,14 aki ott van a színháznál. Persze ezt 9 Lázár Tihamér (Budapest, 1903. szept. 11.-?): színész. Pécsett (1926-1927) és Debrecenben (1928-1929) játszott, majd a budapesti Magyar Színház tagja lett. Az 1930-as évek elején a berlini UFA filmgyárban is dolgozott. A Színművészeti Kamara szerződtetési osztályának volt a vezetője, az igazolóbizottság 1945-ben feddésre ítélte. A népbíróság 1947-ben elítélte. A magyar filmek gyakori mellékszereplője; 1957-1965 között még játszott néhány produkcióban. 10 Nem lehet tudni, hogy Fedák Sári itt melyik darabra gondolt. 11 Molnár László, Z. (Zombor, 1883. jún. 23.-Bp„ 1956. nov. 1.): színész. A Magyar Színházban - kisebb megszakításokkal - 1941-ig működött. Az ispán szerepét nem ő, hanem Balassa János kapta meg. Pályájáról bővebben lásd a 23. oldalon! 12 Tökéletes! 13 Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. ápr. 19.-Bp., 1972. okt. 8.): színész. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. Pályafutását vidéken kezdte, 1906-12 között Nagyváradon játszott. 1913-14-ben a Népopera, 1914-18 és 1920-21 között az Apolló Kabaré tagja volt. 1919-ben megalapította a Muskátli Kabarét. Az 1920-as években a Renaissance Színházban, a Művész Színpadon, a Király, a Blaha Lujza, a Magyar és a Belvárosi Színházban szerepelt. 1932-től 1935-ig a Magyar Színház tagja volt. 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette, s egészen 1941-ig, a zsidótörvény megszorításáig itt játszott, majd 1945-től élete végéig tagja maradt az együttesnek. A szerepet végül Justh Gyula játszotta el. 14 Dávid Mihály (Fel-Enyed, 1898. máj. 29.-Párizs, 1965. nov. 5.): színész. A színiakadémiát 1921-ben végezte el, 1921-1930 között a Magyar Színház, 1931-1932-ben az Új Színház, 1936-tól 1940-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. A második világháború idején nem volt állandó szerződése. 1945-1949 között a Nemzeti Színház, 1949-1953 között a Madách Színház, 1953-tól 1956-ig A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban Párizsba költözött. 507
