Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
Heijermans Reményé ben47 a gyáva hajósinast, a Dybukban48 a megszállott szerelmest, Ha- nánt, a Számumban*9 egy őrült francia légiós tisztet, Rostand Megöltem egy embert című pacifista drámájában50 a gyilkos franciát és még sok kisebb-nagyobb szerepet. Az Új Színház bukása után száz estén át a Fővárosi Operettszínházban dolgoztam egy amerikai revüben. Utána három darabra átmentem a Magyar Színházhoz. Itt életem egyik legemlékezetesebb sikere Dosztojevszkij Raszkolnyikovja.51 1919-től 1944-ig rengeteg avantgárd próbálkozás, sok-sok színpadi produkció történt, de mindannyi a baloldali gondolat jegyében. Ezeket Palasovszky Ödön,52 Hegedűs Tibor53 és Hont Ferenc54 rendezték. Ernst Toller Géprombolók című darabját a premier napján tiltották be.55 Ezt Palasovszky rendezte. A Hegedűs Tibor rendezte Emberek című expresszionista 47 Herman Heijermans Remény című „halásztragédiáját” Vajda Pál rendezésében 1930. november 27-én játszotta először az Új Színház. 48 Shalom An-Ski Dybuk című héber kabbalista legendáját Harsányi Zsolt fordította magyarra. Az előadáshoz Upor Tibor készítette a díszletet, Bársony István rendezte. A premiert 1927. február 10-én rendezték meg az Új Színházban. 49 Henri-René Lenormand Számum című művét fordította és rendezte Hont Ferenc. Díszlet: Upor Tibor. Az Új Színház 1928. március 31-én vitte színre. 50 Maurice Rostand: Megöltem egy embert című művét Vitéz Miklós fordította, Baróti József rendezte. 1930. november 14-én mutatta be az Új Színház társulata. 51 Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényét Gaston Báty átdolgozásában, Heltai Jenő fordításában és Bródy Pál rendezésében mutatta be a Magyar Színház 1933. szeptember 29-én. 52 Palasovszky Ödön (Bp., 1899. márc. 5.-Bp„ 1980. dec. 18.): színész, rendező, színházigazgató, költő. A budapesti egyetem bölcsésztudományi karán és az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult. 1919-től Madzsar Alice mozgásművészeti iskolájában tanított. Itt hirdette meg a „lényegretörő színház” eszméjét, melyet a gyakorlatban is igyekezett megvalósítani. 1925-ben megalapította a Zöld Szamár Színházat; 1926-1927-ben Új Föld és Cikk-Cakk esték konferansz-revü, 1928-tól Rendkívüli Színpad, végül Prizma néven rendezett előadásokat. 1924-1925-ben a Renaissance Színház, 1926-1928-ban a Terézkörúti Színpad tagja. 1930-1931-ben a Színház és Film című folyóirat társszerkesztője. 1932-1933-ban Műhely néven szervezett társulatot, 1934-ben az Új Thália előadásait rendezte. 1945-1946-ban a Madách Színház igazgatójaként folytatta pályáját. 1946-tól feleségével, Róna Magdával a Dolgozók Színházát vezette. 1948- ban a Keresztény Néppárt kulturális szervezője volt, de hamarosan kizárták a pártból. 1950-ben egy termelőszövetkezetben dolgozott. Letartóztatása elől Berlinbe szökött, ahol keramikus lett. 1952-ben hazatért, s megalapította a Díszkerámia Szövetkezetét. 1954-től kertészként dolgozott. Élete utolsó időszakában szabadfoglalkozású íróként német nyelvből fordított. 53 Hegedűs Tibor (Bp., 1898. nov. 8.-Bp., 1984. nov. 7.): színész, rendező, színházigazgató. Pályája elején Miskolcon volt újságíró. 1921-ben elvégezte a színiakadémiát, a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja lett. 1923-ban Beöthy László az Unió Rt. színházaihoz szerződtette rendezőnek. 1925-1926-ban a Renaissance Színházban, 1926-1927-ben a Belvárosi Színházban működött. 1927-től a Vígszínház tagja. Rendezőként, majd főrendezőként dolgozott; 1943-1944-ben az intézmény igazgatója volt. 1938-1944 között tanított a színiakadémián. 1945 után a Vidám Operettszínpadon (1946), a Szegedi Nemzeti Színházban (1946-1949), az Állami Bányász Színházban (1949-1950), a Vidám Színpadon (1951-1958), A Magyar Néphadsereg Színházában (1955-1957) és a József Attila Színházban (1958-1961) rendezett. 88
