Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
darabot,56 melynek főszerepét játszottam a premier után tiltotta be a rendőrség. A tavasz ébredése című előadásnak57 olyan nagy sikere volt - Hegedűs Tibor rendezésében - hogy Beöthy László az Unió színháztröszt vezére az egész együttest darabostól együtt leszerződtette, és száz estén át játszatta a Belvárosi Színházban. Ebben a darabban is vezető szerepet kreáltam. Az Új Színház bukása után nemegyszer éves szerződés nélkül maradtam. Kis színjátszó társulatot szerveztem szerződés nélküli színészekből és munkásszínjátszókból, a Munkásszínpadot. Szakszervezeti, pártszervezeti helyiségekben és munkásotthonokban játszottunk. A hatóságok és a jobboldali szocdem vezetők üldöztetései miatt egyévi működés után feloszlott az együttes. 54 Hont Ferenc (Szeged, 1907. ápr. 4,-Bp., 1979. márc. 11.): rendező, színháztörténész, esztéta. Színésznek készült, Gál Gyula magántanítványa volt. 1925-ben Forgács Rózsi Kamaraszínházában, majd Szegeden lépett színpadra. 1925-1927-ben Párizsban Firmin Gémier mellett dolgozott. 1928-1929-ben a szegedi színház főrendezője volt. 1928-ban az Új Színházban és a Magyar Színházban, 1931-1933-ban Szegeden rendezett. 1933-ban kezdeményezésére hozták létre a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1935-ben a Színpad című lapot szerkesztette Szegeden. 1935-1936-ban rövid ideig a Bethlen téri Színház főrendezőjeként dolgozott. 1935-től 1938-ig tanított az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában. 1936-ban megválasztották a Magyar Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság titkárává. 1937-1943 között a Független Színpadot vezette; 1937-1938-ban a Független Színpad című folyóiratot szerkesztette. 1943-ban behívták munkaszolgálatra. A frontról Moszkvába szökött; 1945 júliusában tért haza. 1945-1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolát vezette. 1946-1949-ben a Madách Színház igazgatója, 1948-1949-ben a Magyar Állami Filmgyártó Vállalat művészeti igazgatója, 1949-1950-ben a Népművelődési Minisztérium osztály- vezetője, 1950-1951-ben az Ifjúsági Színház igazgatója, 1951-1952-ben a Madách Színház rendezője volt. 1953-tól 1957-ig az Országos Színháztörténeti Múzeumot, 1957-1959-ben a Színház- és Filmtudományi Intézetet, 1959-től 1969-ig a Színháztudományi Intézetet igazgatta. 55 Ernst Toller Géprombolók című drámáját 1929. február 21-én, 23-án és 24-én este 8 órakor akarták színre vinni a Budapesti Színházban. „A jegyeket jó előre szétkapkodták. A plakátok Palasovszky Ödönt tüntették fel művészeti vezetőként, mint főszereplőt meg Baló Elemért” - írta Gereblyés László a Korunk 1928. májusi számában. Gereblyés azt is feljegyezte, hogy az Új Színház vezetősége eltiltotta Balót a szerepléstől. Ekkor Palasovszky állt helyére. A jobboldali sajtótámadásoktól a Budapesti Színház igazgatója, Feld Mátyás azonban úgy megijedt, hogy kihátrált a vállalkozásból. A darab betiltásának körülményeiről a Budapesti Hírlap 1929. február 22-én kiadott számában is beszámoltak: „Ennek a darabnak előadása Németországban nagy botrányt keltett, és Budapesten való megjelenése is élénk megütközést váltott ki. A német kommunista író darabjának budapesti előadása azonban elmarad. A mai premier előtt, mint ilyenkor szokásos, tűzrendészeti bizottság vizsgálta meg a Budapesti Színházat. A tűzoltóság megállapította, hogy a vízvezeték csövei befagytak. A vízszolgáltatás leheteüen, és ezért nem engedhették meg az előadást.” 56 Walter Hasenclever Emberek című drámája az Új Kultúra Kamara Színház vállalkozásában 1923. május 24- én került színre a Renaissance Színházban. A művet Hegedűs Tibor fordította, s Vaszary János rendezte. 57 Frank Wedekind A tavasz ébredése című műve Hegedűs Tibor rendezésében 1923. szeptember 7-én került színre az angolparki tűzoltóünnepélyen. A bemutató nagy sikere után Beöthy László bevitte az előadást a Belvárosi Színházba, ahol szeptember 22-én került először színre. 89
