Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
1923-ban kerültem Bárdos Artúr42 Belvárosi Színházába, ahol Jean Arment Árnyhalász című darabjának43 főszerepében kirobbanó sikerem volt. A Világ című napilap vezércikkben méltatott. Ekkor házasodtam meg, s egy évre rá meg apa lettem. 1924-ben Ibsen Kísértetek című drámájában44 újra nagy sikerem volt, de már a Renaissance Színházban. Itt is Bárdos volt az igazgató és Somlay Artúr a fő színész. Mindkettővel összekülönböztem, szerződést bontottam, és elmentem. Kezdődött a nagy nyomor. Gyakran jártam át szerepelni Aradra, Nagyváradra, Temesvárra. Sokszor játszottam az erdélyi bebörtönzött elvtársak javára. Itthon pedig a Vörös Segély kultúrakcióin szerepeltem. Főleg versmondásból éltem. A Zeneakadémia állandó fellépőhelyem volt. De nincs olyan pártszervezet, munkásotthon, munkás kultúrintézmény, ahol meg nem fordultam volna. Péchy Blankával együtt kedvencei voltunk az elvtársaknak. A harmincas évek elején alakult meg Bánóczi László szocdem városatya45 vezetése alatt a haladó tendenciájú darabokat játszó Új Színház,46 melynek főrendezője Bársony István volt. Bánóczi kijárta a rendőrségnél - mert rendőri ellenőrzés alatt álltam - hogy éves szerződést köthettem. Itt is maradtam, amíg a színház fennállt. Sok jó szerepet kaptam. Többek közt: 40 Baló Elemér 1920-ban a Fasor Kabaréban lépett fel. 41 Bársony István (Bp., 1882. febr. 2.-Bp„ 1956. ápr. 2.): színész, rendező. Filozófiát hallgatott, majd a színía- kadémiára járt. 1902-ben Kolozsvárra szerződött. 1903-1905-ben a Király Színház, 1907-1909 között a Modern Színház Cabaret, 1911-től a Royal Orfeum, 1918-tól a Modern Színpad, 1918-1919-ben a Medgyaszay Színház, 1919-1923-ban és 1926-1927-ben az Andrássy úti Színház, 1923-1924-ben, majd 1936-1937-ben és 1938-1939-ben a Belvárosi Színház, 1927-1928-ban az Új Színház, 1930-1931-ben az Omnia Kabaré tagja volt. 1931-1933 között az Andrássy úti Színház főrendezőjeként dolgozott. 1929-ben a Fővárosi Művész Színházban, 1934-ben a Bethlen téri Színházban rendezett. 1939-1945 között zsidó származása miatt nem léphetett színpadra. 1945 után a Pódium Kabaréban, az Arizona Irodalmi Varietében, a Kamara Varietében, 1948-1949-ben a Belvárosi Színházban, 1954-ben a Fővárosi Kis Színpadon működött. 42 Bárdos Artúr (Bp., 1882. ápr. 2,-Buffalo, New York, USA, 1974. aug. 10.): rendező, színházigazgató. Bővebben lásd a 34. oldalon! 43 A francia darabot a Belvárosi Színház Bárdos Artúr fordításában és rendezésében 1922. március 4-én mutatta be. 44 A drámát ifj. Gaál Mózes rendezésében, Márkus László díszleteivel 1924. október 17-én mutatta be a Renaissance Színház. 45 Bánóczi László (Bp., 1884. nov. 23.-Bp., 1945. jún. 12.): rendező, színházi író, műfordító. A budapesti egyetemen jogot végzett; Berlinben és Lipcsében filozófiát és esztétikát tanult. 1904-08-ban a Thália Társaság egyik alapítója, vezetője és rendezője. 1908-1914-ben az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselőiéként, 1914-1920-ban az intézmény igazgatási főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1921-ben a Vígszínházhoz, 1924-ben a Magyar Színházhoz, 1925-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött rendezőnek. 1924-ben a Műhely csoport, 1929-1930-ban az Új Színház dramaturgja volt. 1934-ben megválasztották az Új Thália ügyvezető elnökének. 1940-1944 között az OMIKE Művészakciót vezette. 1921-1942-ben tagja volt Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. 46 Az Új Színház (1927-1932) Budapesten a Révay utca 18. szám alatt 1927. október 27-én nyílt meg. Első vezetője Upor József volt, majd két ízben -1928-1929-ben és 1930-1931-ben - dr. Torday Ottó állt a vállalkozás élén. Működését kabaréműsorral kezdte, 1928 elején tért át az egész estét betöltő művek bemutatására. 87
