Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - Fedák Sári levele Bródy Istvánnak. Cavalaire (Var), 1929. augusztus 10.

kell lenni, mert különben ordítanak, mint a sakálok. A magyar színészet rettenetesen el van rontva, és ideje volna, hogy valaki rendbe ráncigálja. És nem kell félni! Mindenki pótolható... De visszatérve a szereposztásra, még Iskáról nem beszéltünk, pedig az nagyon fontos szerep. Passzív szerep, és egy igen kitűnő színésznő kell hozzá. Ez lesz a legnehezebb. Igen kitűnő színésznőt nem fogunk találni. Esetleg csak megfelelőt. Most megint mondok egy ne­vet, amitől először a falnak estek, de akit nem találok lehetetlennek: Zombory Mercedes.20 Én utálom ezeket az úgynevezett úri kisasszonyokat a színpadon, pláne ha Góthék felfedezett­je... nem mondhatnám tehát, hogy „Zombory-párti” vagyok. Soha nem is láttam játszani, csak egyszer találkoztam vele egy estélyen. Ez a szegény lány nagyon csinos, biztosan van is benne valami kis tehetség, de persze Pesten, mint rendesen, szalmaszálat dugtak a popójába és addig fújták, míg elpukkant. Ahelyett, hogy vezették vagy irányították volna. Az egész figurája nagyon alkalmas a szerepre, és ha tanítaná az ember, biztosan ki lehetne köszörülni pro is, kontra is azt az igazságtalanságot, ami vele történt. - A Vágó lányára is gondoltam, arra, aki a Nemzetinél volt.21 Csinos kislány, és Júliákat játszott a Nemzetiben, úgyhogy a némajáték részét és a prózát is nagyon kitűnően meg tudná csinálni. A szerep nem naiva. A szerep drámai szende. És passzív! Ami a magam szerény személyét illeti, szeretném a szerepet egészen másképp játszani, mint azt Zsiga is képzeli. Az a megjegyzése, hogy a juhok hajtása közben francia dalokat éne­kel, valami olyan fényt gyújtott az agyamban, hogy teljesen más sínen kell szaladnom, mint az Antóniában.22 Nagyon elegánsnak képzelem, de nagyon természetesnek. Nagyon szépnek, és Guerlain parfümje23 van. - A zenére nézve majd kisütünk valamit. Nem vagyok ellene ezeknek az Östör nótáknak...24 örülök, ha egy úri ember nótákat ír... csak úgy nézem, hogy túlságosan modernek... azaz nagyon kacskaringósak és olyan pesties nóták. Lehet, hogy nincs igazam. Szeretnék ebben a darabban nagyon egyszerű és mély dalokat összeszedni. Lehet azonban, hogy ezek azok. Nincs zongorám, így csak fütyörészgetem őket. Ezt elhatá­rozni ráérünk bőségesen, ha otthon leszek. Mit akartok még mondani?... Ja, igen!... a díszletekre nézve az volna a megjegyzésem,25 hogy óvakodjatok az olyan díszlettől, amely például az egész házat vagy egy egész fát vagy 20 Zombori Mercédesz (Bp„ 1910-?): színésznő. Góth Sándor tanítványa volt. 1928-tól 1930-ig a Vígszínház, 1930-1931-ben a Belvárosi Színház tagja, de nem jutott jelentős szerepekhez. A Magyar Színházban 1930 januárjában is játszott. 21 Vágó Erzsi, Vágó Béla (1871-1931) színész, rendező leánya. A Nemzeti Színházban 1927. június 5-én lépett fel a Rómeó és Júlia című Shakespeare-dráma címszerepében. Ezt követően 1928-1929-ben a színház tagja volt. 1930. szeptemberben a bécsi Deutsches Volkstheater szerződtette. 22 Fedák korábbi szerepére utal: Lengyel Menyhért Antónia című vígjátékát Vajda László rendezésében 1924. április 12-én mutatta be a Vígszínház; 151 alkalommal került színre. 23 Az egyik legrégibb francia parfüm; Pierre-Franşois-Pascal Guerlain 1828-ban készítette először. 24 Östör Lajos ügyvéd, nemcsak nótákat írt s adott közre, Szeretnék szántani című háromfelvonásos zenés játékát 1937. április 30-án bemutatta a pécsi színház. 25 Móricz naplójából kiderül, hogy amikor Fedák Sári hazaérkezett a nyaralásból, nem volt elégedett a díszlettel: „Van mán valami terv? díszlet? Mi ez? Ez zsidó dolog. Nem ilyen kell, hanem vadszőlős kis kúria. Nem érte­nek ehhez maguk édesem, he? mi? Mire való ez a sok csiricsáré? Nem áloé, muskátli, muskátli, fiam.” (Móricz Zsigmond: i. m„ 488.) 509

Next

/
Oldalképek
Tartalom