Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete, 1937
Reményik Sándor,4 kinek kézírásos másolatú verseit kézről kézre adják tovább.5 Hosszú és rögös volt az út, amíg az első lépéstől - a marosvásárhelyi Zord Idők folyóirattól6 - rövidebb és hosszabb lélegzetű próbálgatások után sikerült megteremteni az Erdélyi Szépmíves Céhet, az erdélyi magyar írók művei kiadására alkalmas, jól szervezett és az olvasókkal bensőséges kapcsolatot létesítő altruista vállalkozást. Az 1924-25. esztendő telén jelent meg az erdélyi újságokban hat magyar író felhívása a közönséghez,7 amely bejelenti, hogy Erdélyi Szépmíves Céh címmel könyvkiadó vállalatot alapítanak az erdélyi magyar írók új műveinek kiadása és terjesztése céljából. A Céh tagjai az írók, pártoló tagjai az olvasók, akik kötelezettséget vállalnak a Céh kiadásában megjelenő könyveknek havonkénti átvételére. A megmozdulás emelkedett és tisztán irodalmi rúgóit bizonyítja, hogy a felhívás után jelentkezett első tíz pártoló tag között ott szerepelt az erdélyi román irodalmi élet egyik jelentős alakja, az erdélyi magyar írók műveinek lelkes román fordítója.8 A Céh ma is a Helikon íróinak és irodalombarátoknak tulajdona. Munkásságát száznál több magyar könyv tanúsítja, amelyek között ott vannak az erdélyi magyar irodalmi szellem maradandó értékű alkotásai. A céh szervezete formailag betéti társaság, melynek anyagi alapját kis részjegyekből összetevődő tőke, forgó tőkéj [ét] pedig pártoló tagjainak és előfizetőinek bibliofil kiadásokért, vagy az egyszerű fűzött könyvekért fizetett vételár[a] szolgáltatja. Ezzel a mozgalommal párhuzamosan indul az a másik akció, amely az Erdélyi Helikon, az erdélyi magyar írók független és szabad munkaközösségének megteremtéséhez vezetett. Az erdélyi Helikon gondolatát Kemény János báró9 valósította meg, amikor 1926 nyarán először látta vendégül marosvécsi kastélyában az erdélyi magyar irodalmi élet számos tagját.10 Azóta tizenegyszer ültek össze az erdélyi Helikon írói. Az ösz4 Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 30.-I<olozsvár, 1941. okt. 24.): költő, szerkesztő. Kolozsvárott kezdett egyetemi tanulmányait nem fejezte be, kizárólag az irodalomnak élt. Az erdélyi újságok állandó munkatársa. 1921-től a Pásztortűz című folyóirat főszerkesztője. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 5 Reményik Erdélyben kéziratos formában terjesztett versei, melyeket Magyarországon Végvári álnéven publikált, óriási népszerűségnek örvendtek. (Segítsetek! Hangok a végekről. Budapest, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, 1919; Mindhalálig. Budapest, Kertész Nyomda, 1921.) 6 Helyesen: Zord Idő. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság folyóirata a romániai magyar írók első fóruma volt. Kéthetente jelent meg 1919 augusztusától 1920 júniusáig. 7 A Körlevél az Erdélyi Szépmíves Céh megalakulásáról a Keleti Űjság 1924. március 20-i számában, az Irodalom és Művészet rovatban jelent meg, Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyirő József, Paál Árpád és Zágoni István aláírásával. 8 Az 1930-ban megjelent Emlékkönyv taglistájában csupán két román hangzású nevet találunk: Elie Dáianu és Gheorghe Gociman. 9 Kemény János, báró (Pittsburgh, 1903. szept. 5.-Marosvásárhely, 1971. okt. 13.): író, irodalomszervező, színházigazgató. A bárói család elszegényedett ágának sarja. Gyermekkorában visszakerült Erdélybe. A középiskolát Kolozsváron végezte. Szerepelt az erdélyi fiatal magyar írók első közös bemutatkozó kötetében (Tizenegyek antológiája, 1923). Miután örökséghez jutott, a romániai magyar írókat és irodalmat anyagilag is támogatta. Marosvécsi kastélyában 1926-tól írói találkozót szervezett. 1930-ban átvette a kolozsvári magyar színház igazgatását. 1944-ig több regénye és novelláskötete jelent meg. 10 Az 1926. július 16-18. között megtartott első találkozón megtárgyalták az erdélyi irodalmi élet helyzetét, és egy írói munkaközösség megteremtését határozták el. Alapító tagok: Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bárd Oszkár, Bartalis János, Berde Mária, Endre Károly, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Hunyady Sándor, Kacsó 492
