Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Harsányi Zsolt: A Dybuk Budapesten
kásnak, hogy a szegény emberek életét és lelki berendezését figyelhesse. Aztán Párizsban lett az orosz szocialista frakció titkára, majd visszatért hazájába, ahol a pétervári irodalmi körök már mint neves írót ünnepelték huszonöt éves írói működése alkalmából. Ezelőtt nyolc évvel halt meg Varsóban, ahová halála előtt pár hónappal már súlyos betegen vitette át magát a lengyel megszállás alá került Vilnából. Műve bemutatóját azonban már nem érhette meg. Úgy Moszkvában, mint Varsóban csak An-Ski halála után került színre a Dybuk. An-Ski kalandos élete erősen rokon a Gorkij Maximéval vagy a francia Rimbaud-éval. Ez a földhözragadt, hányatott sorsú orosz zsidó kitűnő költő volt és amellett kitűnő színműíró is. Megfoghatatlan, honnan vette a dramaturgiai építésnek azt a felsőbbséges érzékét, amely meglepően bújik elő egy-egy briliánsán elhelyezett színpadi mondata mögül. Ha egy ennyire idegen színdarabhoz használati utasítást lehet mellékelni a közönségnek, akkor a tanácsom az, hogy a Dybukot etnográfiai darabnak tekintse a néző, mintha egy flamand vagy mexikói népszínművet nézne. A Dybuk magyarul annyi, mintha Móricz Zsig- mond egy parasztdarabját spanyolul játszanák el. Az idegen köntösnek különös tulajdonsága van a színdaraboknál: a darab testét élesebben meg lehet látni alatta. Idegen köntösben még erősebben kiütköznek a darab dramaturgiai erényei vagy gyarlóságai. A Dybuk minden jel szerint fényesen ki fogja állani ezt a próbát. A magyar néző számára azonban meg kell egypár dolgot magyarázni, aminek nem tudása az érthetőség rovására menne. Az a zsidó község, amelyben An-Ski drámája lejátszódik, a zsidóságnak haszidista szektájához tartozik. A haszidizmus vallási áramlat, amely körülbelül kétszáz évvel ezelőtt keletkezett Miedzyborz [sic!] podóliai3 községben. Egy Izrael Balsém4 nevű híres rabbi lépett fel itt bizonyos reformáló szándékú tanításokkal, amelyeket főként az úgynevezett kabbalára alapított. A haszid szó egyébként azt jelenti: ájtatos. De mi az a kabbala? Héberül ezt teszi: „szóbeli tanítás”. A kabbala alatt régebben a talmud mellett szájhagyomány útján fennmaradt vallási tanításokat értették, de aztán a jelentése eltolódott: most már egy bizonyos misztikus vallásfilozófiát értenek alatta, amely a talmudon alapult, de lassanként eltávolodott tőle és saját rendszerré fejlődött. Mondjuk úgy, hogy a kabbala egy babonás és dekoratív héber metafizika. A héber túlvilágot a kabbala népesítette be a magasságok és mélységek tarka és tolongó színeivel. A kabbala osztályozta szisztematikusan a bűnöket, és rendelt levezetésükre mindenféle rituális böjtöket, jeges fürdőket és önsanyargatásokat. A kabbala teremtette meg a szellemek és kísértetek hátborzongató világát, többek között a dybuk fogalmát is. Dybuk héberül azt teszi, hogy „hozzátapadás”. Egy olyan ember lelke értendő alatta, aki túl korán halt meg, és nem élhette végig a neki eredetileg kiszabott földi pályafutást. Az ilyen kísértet mindenáron pótolni akarja élete elmulasztott részét, és evégből beköltözik egy élő emberi lény testébe. Ez a színdarab meséje is: Hanán, a szegény jesivanövendék, szerelmes a gazdag Szender lányába, Leába, de a lányt mással jegyzik el, neki meghasad a szíve, de idő előtt elröppent lelke még élni akar, és beköltözik a Lea testébe. 3 Helyesen: lengyelül Mişdzyb0z, ukránul Medzhybizh, jiddisül Mezhbizh. Ma Ukrajnához tartozik. Podólia történelmi-néprajzi tájegység Ukrajna középső és nyugati részén. 4 Jiszráél ben Eliézer, más néven Baál Sém Tóv (1698 k.-1760) 481
